Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 15 (260. szám) - Izsó Mihály (FKGP) - az igazságügy-miniszterhez - "Mikor lesz rend a földhöz jutottak jogai területén?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - IZSÓ MIHÁLY (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügy-minisztériumi államtitkár:
2325 növelésére mind a keresetek, mind a nyugdíjak esetében is, azt gondolom - eléggé óvatos megfogalmazással is , reálisnak tűnik az ön által kérdezett követe lmény megvalósulása, nevezetesen, hogy ezek a járadékok legalább az inflációval lépést tartsanak. Természetesen ez a válasz akkor igaz, ha kontinuitás fog érvényesülni '98 után a jelenleg folytatott gazdaságpolitika és pénzügypolitika tekintetében. (Szórvá nyos derültség.) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) Izsó Mihály (FKGP) - az igazságügyminiszterhez - "Mikor lesz rend a földhöz jutottak jogai területén?" címmel ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlé s! Izsó Mihály úr, a Független Kisgazdapárt képviselője, kérdést kíván feltenni az igazságügyminiszternek: "Mikor lesz rend a földhöz jutottak jogai területén?" címmel. Izsó Mihály képviselő urat illeti a szó. IZSÓ MIHÁLY (FKGP) : Köszönöm a szó t, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A földhöz juttatottak között egyeztetés hiánya miatt sok megkülönböztetés van. Például a kárpótoltak, ha kárpótlási jegyükhöz utalványt is kaptak, úgy kötelesek voltak vállalkozóként bejelentkezni. Ez nem vonatkozott a tagi tulajdon, részaránytulajdon és más, kárpótlási jegyeken vásárolt földekre akkor sem, ha azoknak a területe jóval meghaladta az előbbieket. Továbbá növelte a gondot az, hogy nagyon ritka eset kivételével nem egy tagban kapták meg a földjüket, hanem né gyöt helyen. Ez mind gazdálkodási gondokkal, többlettel jár. Az aránytalan teher főleg azokra nehezedik, akik csak 1020 vagy 30 aranykoronát kitevő utalványt kaptak, mivel nekik is ugyanúgy könyvelést kell vezetni, mint a nagyobbaknak, és ezáltal a terhü k jelentősen növekszik, a nyugdíjat is fizetni kell. Előfordult olyan eset is, amikor először az utalványt használták fel, és a kárpótlási jegyüket föld hiányában már nem tudták hasznosítani. Kérdezem az államtitkár urat, vane lehetőség a diszkrimináció m egszüntetésére úgy, hogy a mezőgazdasági tevékenység ne csorbuljon, a vállalkozást ne kelljen megszüntetni; ne legyen az utalványok után fizetési kötelezettség, ha a vállalkozó visszaadja a vállalkozását. Tisztelettel várom válaszát. (Taps a Kisgazdapárt s oraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : A kérdésre Avarkeszi Dezső államtitkár úr válaszol. DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kárpótlási törvényben szabályozott mezőgazdasá gi vállalkozási támogatás intézménye a törvény legvitatottabb rendelkezései közé tartozik, több alkalommal foglalkozott vele az Alkotmánybíróság is. Ismeretes, hogy aki a kárpótlási árverés során mezőgazdasági vállalkozási támogatás, kárpótlási utalvány fe lhasználásával szerzett földet, valójában többlet földterülethez, nagyobb aranykoronaértékhez jutott, mint az, aki csak a kárpótlási jegyeivel licitált. Ennek oka nyilvánvaló, hiszen a mezőgazdasági vállalkozási támogatást megtestesítő úgynevezett kárpótl ási utalvány a kárpótlás alapjául szolgáló kár és a kárpótlás degresszív kulcsokkal számított mértéke közötti különbözet összegének termőföldszerzésre történő felhasználását tette lehetővé. (16.30)
