Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 15 (260. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. PÁLOS MIKLÓS (KDNP):
2275 büntető ítélkezésre és az ehhez igazodó jogi normákra. Ezért a Kereszténydemokrata Néppárt egyetért a büntető törvénykönyvnek a kormány által előterjesztett módosításával. A k ormányjavaslat - azon túlmenően, hogy számos bűncselekmény büntetési tételén szigorítani kíván - elvi jelentőségű változásokat is tervez, melyek kihatnak a Btk. általános és különös részére. A 47. és a 47/A §ok változtatása álláspontunk szerint igenis ind okoltnak mutatkozik. A változtatás egyrészt lehetőséget ad a bíróságoknak a differenciáltabb büntetéskiszabásra, másrészt orvosolja azt a régóta bírált állapotot, ami az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek esetében a halálbüntetés eltörlése után a büntetési rendszerben kialakult. Az életfogytig tartó szabadságvesztésnél a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának a kitolása és ezzel a büntetés szigorítása nemcsak a jogász szakma, hanem az egész társadalom igénye. Az elévülhetetlen és a különösen súlyos bűncselekményeknél ez a szigorítás megítélésünk szerint mindenképpen indokolt. Az utóbbi években megjelent új bűnözési formák - mint például a bérgyilkosság - nagyon is indokolttá teszik, hogy súlyos bűncselekmények elkövetése esetén az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt húsz évnél hamarabb semmiképpen ne kerülhessen szabadlábra. Ugyancsak a szigorítás irányába hat a javaslatnak az a része, mely egyes esetekben - főleg az élet és a testi épség ellen elkövetett bűntetteknél - egy n ap helyett egy évben szabja meg a büntetési tétel speciális minimumát. De még fontosabb, hogy a különösen súlyos bűncselekményeknél - mint például az elévülhetetlen cselekmények vagy a 200 millió forint értéket meghaladó vagyon elleni bűncselekmények - az enyhítő rendelkezések alkalmazására csak kivételesen kerülhet sor. Ez azonban tág teret biztosít a bírói mérlegelésre. Megítélésünk szerint sokkal hatásosabb lett volna a büntető kódex módosítása olyan formában, hogy az igazán súlyos bűncselekmények esetén az enyhítő szakasz alkalmazását kizárja. Ugyanis ezeknél a cselekményeknél merül fel legtöbbször, hogy nem elég szigorú az ítélkezés. Az enyhe ítélkezés kiküszöbölése érdekében kétféle lehetőség állt a törvényjavaslatot tevő előtt. Az egyik az, amit Kutru cz Katalin és Kónya Imre képviselőtársaim nyújtottak be, és ami a büntetési tételek felső határának a megemelésére irányult. A másik pedig az, ami a javaslatban szerepel, még pedig az alsó határ növelése a vonatkozó elképzelések szerint. Bár én úgy érzem k i a javaslatból, hogy a gazdasági bűncselekmények esetében a törvényjavaslat nem akar igazán szigorítani, és amikor a két lehetőséget, a KónyaKutruczféle törvényjavaslatot és a most beterjesztettet mérlegeltem, megítélésem szerint az előző két képviselőt ársam által beterjesztett módosítás bizonyult volna hatékonyabbnak, mert az köztudott dolog, hogy ha egy cselekményt minél szigorúbb szankcióval büntetünk, annál nagyobb a visszatartó ereje a társadalomban. Szigorításnak kell tekintenünk azt is, hogy a jav aslat több olyan magatartási formát nyilvánít bűncselekménynek, amelyek eddig nem vagy nem önálló bűncselekményként voltak a büntető törvénykönyvben. Ebben a körben nagyon fontosnak tartjuk, hogy a törvényjavaslat a tiltott pornográf felvételek készítését úgynevezett sui generis bűncselekménnyé minősíti, végre elismeri azt, hogy a gyermekpornográfiával való kereskedelem súlyos társadalmi torzulásokhoz vezet, világszerte kezd olyan méreteket ölteni, ami a büntetések szigorítását sürgeti. Ezért nem elégséges, hogy ezek a cselekmények a büntető törvénykönyv egyéb rendelkezései alá esetleg bevonhatók és így büntethetők, hanem egyértelművé kell tenni a cselekmény tényállási elemeit és a hozzá fűzött szankciókat is. A gyermekek jogairól szóló nemzetkö zi egyezményből fakad az, hogy a gyermekpornográfián túl szigorúan büntetni rendeli a 12 éven aluliak sérelmére elkövetett nemi erőszakot és fajtalanságot is. Ez olyannyira üdvözlendő, miután a minősített esetben a büntetési tétel 510 évig terjed, amitől a társadalom hathatós védelmet remélhet.
