Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 15 (260. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. PÁLOS MIKLÓS (KDNP):
2274 fennakadnak a kisebb rov arok." A magyar társadalom hét évvel a gyökeres változások után sem képes megemészteni, hogy a büntető törvények megváltoztatása, és az ennek kapcsán kialakult ítélkezési gyakorlat miért engedte meg, és a túlnyomó többség által igényelt szabadság, a társad alom nyitottabbá válása miért hozhatta magával a bűnözés olyan mérvű elszaporodását, ami napjainkban már a társadalom tűrési határát súrolja. A bűnözők különböző módszerei, az elkövetésben fellelhető állhatatosság, az elszánt és elvetemült bűnelkövetési mó dozatok, a társadalom erkölcsi és jogi normáinak felrúgásával lassan uralkodóvá váló közállapotok olyan mértékben hatnak a társadalomra, olyan ellenállást válthatnak ki az emberekből, hogy az hosszú időre visszavethetik a demokratikusabb és nyíltabb társad alom modelljének a kialakulását és kiteljesedését. Amikor gátlástalan bűnelkövetők az emberi élet kioltásának és az emberi méltóság meggyalázásának olyan, a társadalom számára eddig szinte ismeretlen módszereivel hajtják végre cselekedeteiket, mint amivel szinte mindennap szembesülni kényszerülünk; amikor eltévelyedett lelkű emberek odáig torzulnak, hogy kisgyermekeket hajlandók feláldozni alantas ösztöneik pillanatnyi kielégítésére; amikor a hatalmas vagyonok akkumulálódnak sokszor olyan emberek kezén, aki kről mindenki tudja, hogy javaik megszerzése a társadalom megkárosításával történik - akkor a hatalomnak nem szabad csodálkozni azon, hogy a társadalom hóhérért kiált, és hajlamossá válik arra, hogy inkább alávesse magát a diktatúra egyfajta, általa elfoga dott változatának, mintsemhogy eltűrje a szenny és a mocsok uralmát az erkölcs és a jog felett. A büntetőjog eszköztára alkalmas arra, hogy megfékezze a társadalomra veszélyes elemeket, megvédje polgárait és azok javait, de ehhez nem szabad hogy érvényesül jön a napóleoni szindróma, mely csak a kisebb bűncselekmények elkövetőivel szemben következetes és hatékony. A büntetőjog csak akkor érheti el a célját, ha nem ad lehetőséget a bűnelkövetőnek a menekülésre, és a felelősségre vonás olyan büntetéssel jár, am i mind az elkövetőt, mind pedig az egész társadalmat visszatartja a jogsértésektől. A beterjesztett törvényjavaslatnak is ezt a célt kell szolgálnia, s megítélésem szerint erre képes is. A büntetés tana a jogtudománynak és a jogirodalomnak az egyik legjobb an kiművelt területe. Számtalan veretes mű foglalkozik azzal, hogy a bűnelkövetőkre kimért büntetés milyen hatást gyakorol magára a tettesre és közvetve az egész társadalomra. Azok közé tartozom, akik az úgynevezett pedagógiai célkitűzésekkel értenek egyet , és azt hirdetik, hogy a büntetéseknek elsősorban nevelő jellegűeknek kell lenniük; az elkövetőn nem megtorolni kell a bűntettet, hanem át kell őt alakítania, hogy az elkövetkezendőkben visszatartsa magát a bűnelkövetéstől és visszailleszkedhessék a társa dalomba. Vannak azonban olyan helyzetek és olyan történelmi korszakok, amikor enyhébb büntetésekkel már nemigen lehet elvárni a pedagógiai célok maradéktalan érvényesülését, mert egyrészt a cselekmény súlya, másrészt a bűnelkövető személyében rejlő körülmé nyek lehetetlenné teszik a nevelési célok maradéktalan érvényesülését; így kimondva vagy kimondatlanul is, a megtorlás egyfajta változatának kell érvényre jutnia az ítélkezésben. A "szemet szemért, fogat fogért" elve a középkor igazságszolgáltatásában megh onosodott gyakorlat volt. A talió elvét a modern világ elutasította. De az kimondhatatlanul felháborító, hogy néhány évi börtönbüntetéssel vagy rosszabb esetben esetleg büntetlenül ússza meg a felelősségre vonást az, aki 810 éves gyermekek életét oltja ki , esetleg kegyetlen és megalázó halálba kényszeríti, mert, mondjuk, dúsgazdag, az életörömöknek szinte már minden változatát kiélte, és csak így tudja kielégíteni eltévelyedett testi és lelki igényeit. (12.10) Ki kell mondani a már régóta hirdetett és jól bevált jogelvet, hogy az egyes bűncselekményekhez igazodó büntetéseknek olyanoknak kell lenniük, amelyek következetes és szigorú alkalmazásával a társadalom védelmet kap a káros elemekkel szemben. Majd ha visszavonul a bűnözés, és a társadalom a következet es ítélkezési gyakorlat által védetté válik, akkor sor kerülhet egy liberálisabb