Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 15 (260. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - TÓTH PÁL, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
2264 Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A bizottság az előterjesztést április 9ei ülésén tárgyalta meg, a dologhoz hozzátartozik: a bizottság praxisában alig fordult még elő az el múlt hónapokban, hogy ilyen hosszú és alapos polémiát folytatott volna előterjesztésről, annak ellenére, hogy az emberi jogi bizottságban nem igazán dominálnak a jogi végzettségű képviselők. Ez a hosszú és részletes vita két témakörben folyt mindvégig, és nem véletlenül, hiszen két olyan témáról, témakörről, problémakörről van szó, amelyek alapvető emberi jogokat érintenek. Az egyik témakör az életfogytiglani szabadságvesztés problémaköre volt, a másik pedig a Btk. 197. §ának tervezett módosítása, amely a közvéleményben úgy híresült el, mint a házasságon belüli nemi erőszak büntethetősége vagy büntetése. Nem véletlen, hogy az elmúlt hetekben - amennyire én is megfigyeltem - ez a két témakör vált a napi sajtóban és a közvéleményben is a legnépszerűbb témává a tervezett módosítás kapcsán. Nagyon röviden az érvekről és az ellenérvekről, illetve a képviselők felvetéseiről, mindenekelőtt az életfogytiglani szabadságvesztéssel kapcsolatban. Kérem szépen, azok a kifogások, felvetések és észrevételek, amelyek a bizo ttságban ezzel a témával kapcsolatban megfogalmazódtak - kizárólag kormánypárti képviselők részéről , röviden egy tömör, összetett mondatban summázhatók: a tervezett szabályozás nem elég szigorú, és miért nem elég szigorú. Ezzel kapcsolatban az előterjesz tő álláspontjából vagy véleményéből három mozzanatot emelnék ki, amelyeket - a szavazás végeredményét látva - végül is a bizottság tagjainak többsége akceptált. Az első: az előterjesztő, dr. Koczka Éva kifejtette, hogy szigorúan szakmai szempontok alapján az életfogytiglani szabadságvesztés jelenlegi szabályozását is megfelelőnek tartja a szakmai közvélemény egy jelentős része, ő személy szerint is, és nyilvánvalóan a tárca ehhez értő szakemberei is. Amiért a kormány most mégis hozzányúlt ehhez a dologhoz, az egyértelműen a bűncselekmények eldurvulásával magyarázható, és nem mellőzhette, nem tekinthetett el a kormány attól a nyomástól sem, amely a közvéleményben ezzel kapcsolatban kialakult. A másik, ettől sokkal lényegesebb szempont az volt, hogy az életfog ytig tartó szabadságvesztésnél a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét, tehát a felülvizsgálat lehetőségét biztosítani kell. Azt gondolom, a bizottság tagjainak túlnyomó többsége egyetértett azzal, hogy ez alapvető emberi jog, és számos alkotmányossá gi kérdést vetne fel, ha a felülvizsgálat lehetőségét kivennénk ebből a dologból. Azért szükséges ezt hangsúlyozni, mert a tervezett szabályozás éppen a határán van annak, amikor a felülvizsgálat lehetőségét még egyáltalán lehet értelmesen alkalmazni. Ninc s sem idő, sem mód arra, hogy egy bizottsági vélemény előadása keretében erről részletesen beszéljek, nem is akarok. A bizottság tagjait azonban meggyőzték azok a példák, amelyek a bizottság ülésén elhangzottak, nevezetesen: az európai jogfejlődés ebben a vonatkozásban, tehát az életfogytiglani szabadságvesztés tekintetében nagyjából hasonló tendenciákat nagyjából hasonló tendenciákat mutat, mint a halálbüntetés esetében, és az előterjesztő képviselője - visszatérve a felülvizsgálattal kapcsolatos problémák ra, ezzel kapcsolatban - utalt a német és az olasz alkotmánybíróság egy korábbi döntésére, amikor is a döntés embertelennek minősítette az olyan büntetést, amelyben nincs meg a felülvizsgálat lehetősége. A másik kérdés, amellyel a bizottságunk még hosszabb an és alaposabban foglalkozott, mint az előzővel, az, kérem szépen, a házasságon belüli nemi erőszak problémája volt. Itt a kifogások, az észrevételek is sokkal tágabb körűek és sokfélék voltak, néhány vázlatosan: az első mindjárt a bizonyítás problémája. Felvetődött, hogy ennek az intim szférában lezajló eseménynek a bizonyítása milyen nehézségeket jelenthet, milyen problémákkal kell szembenézniük például azoknak az ügyvédeknek, akik ilyen ügyben eljárnak. Felvetődött az a kérdés is, hogy ezzel az új bűncs elekményfajtával kapcsolatban mi volt a szakmai szervezetek véleménye, hogy az előterjesztő vagy az igazságügyi tárca egyeztetette az ügyvédek szervezetével és más szakmai szervezetekkel. Felmerült, felvetődött itt az a kérdés, hogy a NANE benyújtott egy indítványt az Alkotmánybírósághoz, hogy hogy áll ez a dolog, és így tovább, sorolhatnám. Ezzel a tervezett, új