Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 8 (258. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - TARDOS MÁRTON (SZDSZ): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
1990 százalékban ott a legnagyob b a munkanélküliség, és ott a felesleges munkaerő (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , ahol nincs remény a gazdasági fellendülésre. Végezetül, tisztelt elnök asszony, nagyon szomorú a technikai és technológiai fejlődésünk, és ezek a növekedési tényezők, hiszen olyan romlás tapasztalható mind a két területen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , mert visszafogták... (Az elnök kikapcsolja a képviselőnő mikrofonját.) az elméleti és gyakorlati kutatást, tehát nin cs növekedés. (Taps a Fidesz, az MDF, a KDNP és az MDNP padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megadom a szót Tardos Márton úrnak, a gazdasági bizottság elnökének. TARDOS MÁRTON (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban örvendete s dolog, amikor tényekről beszélünk és arról, hogy Magyarország az elmúlt időben milyen helyzetbe került, hogyan viszonyul az elmúlt hét év fejlődése a jelenlegi pillanathoz. Igazat adok annak a véleménynek, hogy nem lehet ‘94et ‘97tel összehasonlítani a nélkül, hogy ne beszélnénk arról, hogy 198990ben milyen folyamatok kezdődtek el az országban. Azok a folyamatok, amelyekről hallottunk, valóban alapjában véve avval kapcsolatosak, hogy a rendszerváltás, a Szovjetunió összeomlása örvendetes jelenségként gazdasági nehézségeket és életszínvonalcsökkenést kellett jelentsen a magyar társadalom számára, akármilyen szomorú is ez a tény. Ehhez a nagy változáshoz alkalmazkodott Magyarország 1989 óta folyamatosan. A ‘94es év azért érdekes időszak, mert azt lehet megfigyelni, hogy a nemzeti jövedelem vagy a GDP katasztrofális csökkenése után a jövedelmek csökkenése nem következett be arányosan. A ‘94 után bekövetkező fájdalmas pillanatok, az a restrikció, aminek most vége van, azt eredményezte, hogy itt egy egyens úly állt elő. Ez az egyensúly valóban még törékeny, igazuk van a képviselő uraknak, amikor azt mondják, nem lehet csak örvendezni annak, hogy elindult egy lassú növekedés, de mégis azt lehet mondani, hogy most egyensúly is van, és egy lassú növekedés van, ennek vannak pozitív vonatkozásai. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP, az SZDSZ, a KDNP, a Fidesz, az MDF és az MDNP padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Csépe Béla úr, a Ker eszténydemokrata Néppárt frakcióvezetőhelyettese “Újabb áremelés lépett életbe” címmel. Megadom a szót. CSÉPE BÉLA (KDNP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Napirend előtt foglalkoznunk kell az április 1jétől életbe lépett újabb 3,6 százalékos villanyárameme léssel, és az ellensúlyozására hivatott kompenzációs lehetőség késedelmeivel. Az angol ETD Limited magyar sajtóban is megszellőztetett tanulmánya, amely a villamos energia hazai privatizációjával foglalkozik, befektetői súgást tartalmaz csendes áremelésre. (9.00) A tanulmány a közel 25 százalékos januári áremelésről cinikusan megállapítja: a fogyasztói reakció visszafogott volt, és az áremelés mértéke fokozatosan elvesztette az élét a többi iparágra rótt sokkal magasabb emelésekhez viszonyítva. Majd így fol ytatja: remélhető, hogy a Magyar Energia Hivatal csendben végrehajtja majd a negyedévenkénti árkorrekciót, és ezzel nem fog megint akkora figyelmet kelteni a sajtóban. Ezért kell szólni róla hangsúlyosan itt, az ország nyilvánossága előtt. A mostani 3,6 sz ázalékos áremelés azt jelenti, hogy a háztartási célú villany ára kilowattóránként 40 fillérrel drágul. Ez a lakosságnak évente újabb 4 milliárd forint többletkiadást jelent. Amennyiben júliusban és októberben is ugyanennyivel növelik a villany árát, akkor az év eleji 24,9 százalékos emelés az év átlagában már 30 százalék fölé kerül. A fogyasztók jelentős része így sem tud fizetni,