Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 7 (257. szám) - Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP), a napirendi pont előadója:
1962 Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavasla t kivételes eljárásban történő tárgyalása ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Most soron következik az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. számú törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat kivételes eljárá sban történő megtárgyalása. Dr. Toller László, Urbán Árpád, Páva Zoltán, Körösfői László, Bakonyi Tibor, magyar szocialista párti képviselők, és dr. Nádori László, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről önálló indítványt nyújtottak be T/3915. számon; a ki jelölt oktatási bizottság ajánlását T/3915/6. számon kapták kézhez. A napirendi pont előadója Körösfői László úr. Megadom a szót. KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP), a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A tavaly nyáron elfogadott, az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény rendezni kívánta mindazon ingatlanok tulajdonjogi helyzetét, amelyek sporttevékenység célját szolgálják. A társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetésével számos sportcélokat szo lgáló állami ingatlan került a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, illetve az Állami Privatizációs Részvénytársaság vagyonkezelésébe. Bár a sportszervezetek használták ezeket az ingatlanokat, de a tulajdoni helyzet rendezésére nem került sor. A tavaly elfogadot t törvény a sportegyesületek régi jogos igényét elégítette ki azzal, hogy a felfüggesztett kezelői jogukat tulajdonszerzési lehetőséggé változtatta. Alapvetően helyes az, hogy a sportegyesületek kapják azt a tulajdont, melyről legtöbbjük évtizedek óta gond oskodott, maga szerezte a tulajdonát, s melyet megpróbált a mindenkori pénzügyi és piaci eszközökkel élve fejleszteni, jobb körülményeket teremteni. Ugyanakkor a törvény szerint, ha az ingatlant jelenleg használó sportegyesület nem kíván élni tulajdonszerz ési lehetőségével, úgy ez a lehetőség a települési önkormányzatot illeti meg. Ez a tulajdonszerzési sorrend csak a hajdani MHSZ tulajdonát képező polgári légiforgalmi célokat is szolgáló repülőterek és lőterek esetében fordul meg. Itt ugyanis a tulajdonsze rzési lehetőség elsősorban az önkormányzatokat illeti meg azzal a szándékkal, hogy a sportrepülés biztosítása mellett a helyi légiforgalom fejlesztésére vagy a nemzetközi vérkeringésbe történő bekapcsolódásra lehetőségük legyen. Akár sportszervezet, akár ö nkormányzat kívánja megszerezni a sportcélú ingatlan tulajdonjogát, a törvény szerint három feltételnek kell együttesen megfelelnie. Először: az ingatlant a KVIvel vagy jogelődjével megkötött megállapodásban meghatározott mértékben használja sportcélú tev ékenységre. Másodszor: vállalja, hogy a tulajdonszerzéstől számított legalább 15 évig az ingatlant sportcélra, illetve sportlétesítményként használja, hasznosítja. S végül harmadszor: nincs lejárt köztartozása, vagy köztartozását folyamatosan az előre megh atározott törlesztőrészlettel teljesíti. Igen ám, de a törvény hiányossága, hogy az önkormányzatok csak a második és harmadik feltételnek tudnak eleget tenni, az elsőnek nem. Ugyanis az ingatlanok állami tulajdonban, KVIkezelésben vannak, azoknak az önkor mányzatok nem voltak használói, mivel az 1990. évi LXX. törvény a társadalmi szervezetek használati jogát alapozta meg, önkormányzati hasznosításról a törvény nem rendelkezett. Ezért az általunk benyújtott képviselői önálló indítvány az önkormányzatokat me ntesíteni kívánja a törvényben jelenleg előírt első feltétel alól, tulajdonképpen megvalósítva ezzel az eredeti törvényalkotói, jogalkotói szándékot. Ezenkívül a javaslatunk szerint a helyi önkormányzat akkor válhat jogosulttá, ha tulajdonszerzési kérelmét e törvényjavaslat hatálybalépésétől számított 90 napon belül nyújtja be. Ez a határidő
