Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 25 (256. szám) - A magyar-orosz olajszállítások és az orosz államadósság hasznosítása során felmerült összeférhetetlenségek, valamint a politikai döntéshozók és a gazdasági élet résztvevőinek esetleges összefonódását vizsgáló bizottság jelentésénekelfogadásáról szóló ... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DEMETER ERVIN (MDF):
1908 költségvetést ismerve mindenféleképpen jelentős és nagy összegnek tekinthető, és amikor a folyamat végére értünk igazándiból, akkor lehet hiteles és pontos beszámolót kapni. Hangsúlyozni kívánom, hogy a jelentés helyzetéből adódóan nem tükrözheti a végleges állapotot. Így is elég sokáig dolgozott a bizottság, én magam is úgy ítélem meg, és mégis nyilván az időbe nem fért bele. A másik javaslatcsomagról, ami kormánypárti oldalról érkezett, és öt pontból áll: Meglátásom szerint ez a javas latcsomag túlmutat a lehetőségeken és a Házszabály rendelkezésein, hiszen egy jelentéshez, magának a jelentésnek a tartalmához nem lehet módosító javaslatot beterjeszteni. Módosító javaslatot a határozathoz lehet beterjeszteni, és nem a jelentés tartalmáho z. Ez a csomag több helyen olyan megállapításokat, tényközléseket próbál írásba foglalni, ami semmi esetre sem egy határozatot, egy döntést igényelne, hanem mintegy kiegészítésképpen a jelentéshez kíván csatolódni, ezért én - a tartalmára mindjárt visszaté rek, hogy miért nem értek vele egyet - formailag sem tartom alkalmasnak arra, hogy a tisztelt Országgyűlés elfogadja, és ezt mindenféleképpen jelezni szeretném. Könnyű helyzetben vagyunk, mert a Házszabály egyértelműen rendelkezik arról a kérdésről, hogy j elentéshez nem lehet módosító javaslatot tenni, és a határozati javaslat fogalmát is tisztázza a Házszabály. A határozati javaslat nem más, mint egy döntés iránti indítvány, illetve egy országgyűlési irányelv és egy elvi állásfoglalás kifejezése, és ennek a javaslatnak több eleme ennek nem felel meg. Nézzük sorba, mert ezen túlmenően még tartalmi és érdemi észrevételeim is vannak hozzá. Első pontban a köztudatba bekerült névről próbál véleményt mondani a javaslattevő, és úgy ítéli meg, hogy a köztudatba bek erült név félrevezető és dehonesztáló - az "olajgate" név. Ennek a határozati javaslatnak, amit mi a jelentés mellé teszünk, a jelentéshez kell kapcsolódnia. A legfontosabb és a leglényegesebb problémám az az egész üggyel, hogy ha figyelmesen elolvasta kép viselőtársam, és biztos vagyok benne, hogy figyelmesen elolvasta a jelentést, akkor egyetlen helyen sem találkozik az "olajgate" szóval. Egy országgyűlési határozatnak nem a sajtóban megjelent írásokkal kell párbajoznia vagy ellenvéleményt megfogalmaznia, hanem az Országgyűlés vizsgálóbizottsága által készített jelentéshez kell csatlakoznia, ezért én nem is értem, hogyan kerülhet bele az "olajgate" kifejezés és a köz vélekedésének a véleményezése. Azt csak zárójelben kívánom megjegyezni, hogy egy országgyűl ési határozatot hozni arról, hogy most a köz helyesen vélekedik vagy nem helyesen vélekedik, mindenféleképpen szerencsétlennek, nemkívánatosnak és házszabályszerűtlennek tartom. A második része két mondatból áll, ahol a második mondat megítélésem szerint e lfogadható határozati javaslatnak, tehát a formai kritériumoknak megfelel, amikor azt mondja, hogy a Magyar Országgyűlés határozottan támogatja a tárgyalások folytatását és a megoldás keresését. Ezt lehet mondani, hogy az Országgyűlés kifejezi és nyomatéko sítja, ez egy országgyűlési állásfoglalás amellett, hogy ez a módszer, a tárgyalásos módszer helyes. Ezt lehet. Más kérdés, hogy esetleg ezzel már egy kicsit elkéstünk, és maga a megfogalmazás is túl általános, mert azt mondja, hogy "a tárgyalások folytatá sát". Ez elég általános ahhoz, hogy ebből valami pontosabb orientációt kapjon az a kormányzati szerv, nevezetesen az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, amely tárgyalásokat folytat, azon kívül a határidő is immár hamarosan lejár, tehát okafogyottá válik ez a javaslat. Az első rész, a 2. pontnak az első mondata már több sebből vérzik meglátásom szerint. Az Oroszországból történő olajvásárlások következtében előállt külkereskedelmi deficitnek a magyar áruk oroszországi eladásával történő csökkentésére tett er őfeszítések Magyarország érdekeit szolgálták, de sikertelenek voltak. Meglátásom szerint ez egy olyan jellegű ténymegállapítás, aminek a jelentésben van, illetve lenne a helye. Tekintettel arra, hogy a Szocialista Pártnak is voltak képviselői a bizottságba n, ez egyetlen alkalommal sem hangzott el. Lehet, hogy illeszthető lett volna a bizottsági jelentésbe. Úgy érzem, hogy ennek a ténymegállapításnak itt történő rögzítése elkésett, hisz ezt a jelentésbe kellene tenni.
