Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 25 (256. szám) - A magyar-orosz olajszállítások és az orosz államadósság hasznosítása során felmerült összeférhetetlenségek, valamint a politikai döntéshozók és a gazdasági élet résztvevőinek esetleges összefonódását vizsgáló bizottság jelentésénekelfogadásáról szóló ... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DEMETER ERVIN (MDF):
1909 (22.30) Azzal egyetértek, hogy ezek a tö rekvések sikertelenek voltak. Arról, hogy ezek mennyire szolgálták az ország érdekeit, nyilván érdemben akkor lehet véleményt nyilvánítani, ha bekövetkeznek, de intő példát tartalmaz a vizsgálati jelentés, hogy ezek a törekvések rosszul is elsülhetnek; nev esíti azt az úgynevezett kereskedőházkonstrukciót, amely hasonló konstrukció és a gázkereskedelem területén alakult ki. Ott is az volt a fő elv, hogy magyar áruért orosz gázt hozzunk be, erre alapítsunk egy kereskedőházat; és mire létrejött, és mire az üz leti tranzakciók megszülettek, minden történt, csak magyar áruk kiszállítása nem. Bizony, kemény dollárral fizetünk. Tehát ez a törekvés nem bizonyult eredményesnek. Ezért azt mondani, hogy ezek a törekvések, erőfeszítések Magyarország érdekeit szolgálták, elég megalapozatlannak tűnik. Abban az esetben, hogy ez nem jött létre, nehéz is ezt objektíven megítélni. A harmadik pont: "az orosz államadósság áruszállításokkal történő lebontása tette lehetővé azt, hogy Magyarország más hitelező országokkal szemben j elentősen jobb helyzetbe került, ugyanakkor a vizsgálat körül kialakított hangulat rontott az ország további lehetőségein". Megítélésem szerint ez egy olyan állítás, ami vagy igaz, vagy nem, de mindenféleképpen a jelentésben kellene lennie, elkésett a beny újtással. Én úgy ítélem meg, hogy nem a vizsgálat körül kialakult hangulat, hanem maga az a tény, hogy nyilvánosságra került ez a lehetőség, az én meglátásom szerint - és ez számszerűsíthető, tetten érhető - jó hatással volt erre, mert az addigi minimális ajánlatok helyett ennél magasabb értékű ajánlatok is érkeztek, és szerződés magasabb áron is köttetett. Számszerűsíthető: itt százmilliós nagyságrendekről van szó, tulajdonképpen ezt követően magasabb áron született szerződés, tehát kedvező a hatása. Én, h a lehetőségünk lett volna a jelentés tartalmánál erről vitatkozni hosszabban, én ezen érvek alapján mindenféleképpen arról próbáltam volna meggyőzni képviselőtársamat, hogy a vizsgálat körül kialakított hangulat kedvezően befolyásolta az ország lehetőségei t. De ezen túlvagyunk nyilván, ezt nem tudjuk lefolytatni, hisz a jelentéshez nem tudunk ebben a formájában már hozzányúlni, csak határozati javaslatot tenni. Negyedik pontra jutok el, ami úgy szól, hogy "az ügyben megvádolt cégek és magánszemélyek semmily en törvénysértést nem követtek el, a költségvetési deficit csökkentése és az orosz államadósság lebontása módszerének kidolgozásában, a lebontás folyamatában részt vevő személyek és cégek az ország gazdasága szempontjából pozitív szerepet töltöttek be". Na gyon nehéz; várom képviselő úr véleményét, hogy mit ért az alatt, hogy megvádolt cégek. Én nem tudok róla, hogy itt valamilyen vád ért volna egy céget. Ha az vádnak minősül, hogy nem voltak versenyfeltételek, és ebben az esetben meg kell magyarázni, hogy m iért X. és Y. került kiválasztásra, megítélésem szerint az nem vád. Ha ezeknek a cégeknek egy jelentős részében tulajdonos, ügyvezető, elnökvezérigazgató a Magyar Szocialista Párt vállalkozói tagozatának az elnöke van, ez nem vád, hanem ezek tények. Én na gyon várom, amikor elmondja képviselő úr, hogy mik ezek a vádak. Hogy törvénysértést nem követtek el: az én ismereteim szerint a jelentés nem tartalmaz olyat, hogy törvénysértést követtek el, ezt a bizottság nem vizsgálta, hogy követteke el törvénysértést vagy nem követtek el. Nyilvánvaló, hogy ha alapos gyanú merül fel a bizottság nem jogász, laikus tagjai előtt, hogy itt valamilyen súlyos törvénysértés van, akkor ez megvizsgálásra kerül. A bizottság nem jutott el ebbe a stádiumba, tehát nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, hogy történt törvénysértés vagy nem történt. Az nyilvánvaló - ezzel, gondolom, képviselő úr is tisztában van , hogy az, hogy törvénysértés történt vagy nem történt, azt nem az Országgyűlés kompetenciája megítélni, az nem kormánypártiel lenzéki és többségikisebbségi alapon történik, erre Magyarországon vannak hivatott szervek, a magyar bíróság, aki ebben a kérdésben jogosult állást foglalni. Elég furcsa dolog lenne, ha az Országgyűlés ezt a jogkört, hatáskört elvonná ebben a konkrét eset ben a független magyar bíróságtól és ő akarná helyette eldönteni ezt a kérdést és kinyilatkoztatni, hogy elkövetett