Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 25 (256. szám) - A mezőgazdasági termelők adózási feltételeit meghatározó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes társadalombiztosítási és szociális ellátásokról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban tö... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1765 arányosságának javítása, a gazdasági viszonyok átláthatóságának növelése volt. Szeretném kiemelni, hogy a társadalombiztosítási jogszabályok módosítását jelentős részben a tbalapok tavalyi, fenntarthatatlan mértékű hiányának csökkentése motiválta. Nagyarányú szabályozási változtatásoknál, sajnos, korábban is többször előfordult, hogy a bevezetést követően rövid idővel korrekciós intézkedésekre került sor. Ez a jelenség nyilvánvalóan joggal kritizálható, ugyanakkor az ilyen módon való hala dás még mindig kisebb rosszat jelent, mint az átfogó változtatások halogatása vagy a reformokat követően a nem megfelelő megoldásokhoz való merev ragaszkodás. A most tárgyalásba vett törvényjavaslatok esetében is ilyen, a jelentős változtatásokat követő ko rrekciós intézkedésekről van szó. Az év elejétől érkeztek jelzések a kormányzat részére, kezdeményezve a tavaly november 15éig kihirdetett törvények finomítását. A felvetések egy részéről kiderült, hogy nem igényelnek változtatást, mivel a jogszabályok fé lreértéséből, nem megfelelő értelmezéséből fakadtak. Erre tekintettel számos tájékoztató állásfoglalás megjelentetésére került sor, és több, erre hivatott szervezet is fokozta információtovábbító tevékenységét. Ugyanakkor az újabb viták alapján egyértelműv é vált, hogy a tavaly elfogadott törvények több ponton valóban nem biztosítottak kellő átmenetet, illetve néhány rendelkezés finomítása kétségkívül indokolt. A módosító törvényjavaslat előkészítése során a kormányzat képviselői, mint ismeretes, közvetlen t árgyalást folytattak különböző érdekképviseletek és kitüntetetten a demonstráló mezőgazdasági termelők képviselőivel. Noha nem a kormányzati oldalt terheli a felelősség azért, hogy a kiskőrösi, közösen kialakított megoldások formális aláírás nélküliek, a k ormány ezt a megállapodást mégis irányadónak tekintette az előterjesztés során. Tisztelt Ház! Az adószabályok most javasolt módosításai kapcsán mindenekelőtt szeretnék emlékeztetni arra, hogy az ez évi változtatások egyik fő célja a jövedelmi folyamatok át láthatóbbá tétele volt. Az agrárszféra szereplőire nézve ez azt jelentette, hogy '97. évtől általánossá vált a nyilvántartási kötelezettség. Nagyobb hangsúlyt kapott a tételes elszámoláson alapuló jövedelemkimutatás szükségessége, mivel a preferenciák nagy obb része a bevételeik mellett a költségeket is tételesen elszámoló termelőket illeti meg. Bevezetésre került az őstermelői igazolvány, amely azt hivatott biztosítani, hogy az adózási és egyéb kedvezmények azokat - és csak azokat - illessék, akik a mezőgaz dasági termelés közvetlen résztvevői. A szabályok átalakítása a mezőgazdasági termelők adóterhét összességében nem vagy alig növelte, mivel a 250 ezer forint bevételig terjedő adómentesség, a 100 ezer forintos adókedvezmény, a kistermelőket megillető, a be vétel 40 százalékáig terjedő, bizonylat nélküli elszámolható költségátalány és egyéb kedvezmények gyakorlatilag minimalizálták a fizetendő adót. A most benyújtott korrekciós törvényjavaslat néhány, nemzetgazdasági hatásait tekintve kisebb, de egyes érintet t csoportokra nézve mégis jelentős hatású módosítást kezdeményez. A javaslat szerint az őstermelői termékkör bevételhatár nélkül kibővül a saját termelésű alapanyagból előállított élelmiszertermékekkel, valamint a bortermeléssel évi 4 millió forintig; tová bbá a virág- és dísznövénytermeléssel évi 250 ezer forint bevételig. Fontos változás, hogy az említett termékekre - kivéve a virág- és dísznövénytermékeket - egységesen, bevételhatártól függetlenül kiterjed az általános forgalmi adó rendszerében a kompenzá ciós felár alkalmazási lehetősége. A törvényjavaslat egyszerűsíti az őstermelői igazolvány kialakított rendszerét is. A kormány által beterjesztett javaslat szerint az igazolvány kiváltásakor nem kell részletes adatokat szolgáltatni a termelési feltételekr ől, továbbá értékesítés esetén a felvásárló helyett az őstermelő is beírhatja az igazolványa betétlapjára a bevételi adatokat. A családi típusú őstermelés helyzetét könnyítendő a javaslat választható módon bevezeti a közös őstermelői igazolvány intézményét , amely az együtt dolgozó és együtt lakó családnál jelentős mértékben egyszerűsíti az adminisztrációs terheket. A közös igazolványban szereplő személyek egyébként változatlanul önálló őstermelőnek minősülnek, tehát személyenként jogosultak valamennyi kedve zményre azzal, hogy adóköteles jövedelmüket a
