Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 25 (256. szám) - A mezőgazdasági termelők adózási feltételeit meghatározó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes társadalombiztosítási és szociális ellátásokról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban tö... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1766 bevételeik és költségeik egyenlő megosztásával állapítják meg, és együttesen csak egyféle személyi jövedelemadózási módszert alkalmazhatnak. A mezőgazdasági kistermelés bevételhatárát a javaslat 3 millió forint ról 4 millió forintra növeli, ez éppen a kétszerese a '96. év végéig hatályos szabályozás szerinti mezőgazdasági kistermelői bevételhatárnak. Az átalányadózást alkalmazó kistermelő vélelmezett jövedelemhányada csökken. Állat, állati termék esetében 8 száza lékról 6 százalékra, más termék, termény esetében 20 százalékról 15 százalékra. Ennél alacsonyabb jövedelemráta a statisztikai adatok alapján nem indokolt, különös tekintettel arra, hogy az átalány nem kötelező, csupán választható lehetőség, és a tételes k öltségelszámolás alkalmazása az ennél alacsonyabb jövedelmezőséget is elismeri, illetőleg a veszteségelszámolásra is módot ad. A tételes költségelszámolást alkalmazó kistermelő adó- és adminisztrációs terheit jelentősen mérsékli az a javasolt rendelkezés, miszerint a 1,5 millió forint alatti bevétellel és ennek 20 százalékáról költségszámlával rendelkező kistermelőnek az elért kistermelői jövedelme után nem kell adóznia, erről - ha más okból sem kell adóbevallást adnia - elégséges egy egyszerűsített bevallá si nyilatkozatot tennie. Ez a feltételes mentesség a nem főfoglalkozású kistermelőt is megilleti; ilyen esetben az adóbevallásban vagy az azt helyettesítő munkáltatói elszámolásban lehet arról nyilatkoznia, hogy a mezőgazdasági kistermelésből nem származot t adóköteles jövedelme. Összehasonlításul megemlítem, hogy '96. év végéig egymillió forint bevételig terjedt e körben az adómentesség. Valamennyi, az őstermelőket, kistermelőket érintő szabály oly módon kerülne bevezetésre, hogy azok az egész 1997es évre alkalmazhatók. Az előzőekkel összefüggésben az őstermelői igazolványról szóló kormányrendeletet is a törvénymódosítást követően és arra tekintettel módosítani szükséges. Tisztelt Ház! A mezőgazdasági szférát érintő változásokon túlmenően a javaslat tartalm azza a cégautóadóval kapcsolatos alkotmánybírósági határozat miatt szükségessé váló törvénymódosítást. Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság vonatkozó döntése szerint ez év április 1jétől megszűnik az APEH azon felhatalmazása, hogy a Magyar Közlönyben közzé tegye a gépjárművek költségelszámolásához alkalmazható üzemanyagárakat. A javaslat szerint április 1jétől a személyi jövedelemadóban üzemanyagköltséget a számlák alapján kiszámított átlagárral kell meghatározni, eseti belföldi kiküldetés esetén, ahol jell emzően nem áll rendelkezésre számla, fix üzemanyagár került meghatározásra a törvényben. A törvényjavaslat zárórendelkezései a szokásos időbeli alkalmazásra vonatkozó rendelkezéseken túlmenően a felsőoktatási intézmények hallgatói munkadíjkedvezményének nö veléséről is rendelkeznek. Ennek lényege az, hogy a módosító törvény hatályba lépését követően a hallgatónak az oktatási intézmény által 130 ezer forint összegig terjedően fizetett munkadíjadóját kedvezmény címén le lehet vonni az összevont adóalap utáni a dó összegéből. Ennek feltétele, hogy a hallgató tandíja utáni adókedvezmény ezzel az adókedvezményi összeggel csökkentésre kerüljön. (10.00) Tisztelt Ház! A kivételes és sürgős eljárás következtében a benyújtott módosító indítványokat a költségvetési és pé nzügyi bizottság tárgyalta meg. A bizottság által támogatott módosító indítványokat - egy kivétellel - a kormány is támogatja. Ezek közül a fontosabbak a következők: A közös őstermelői igazolvány kiváltásának feltétele, hogy az együttes nyilatkozatot tevők az általános forgalmi adózásban is ugyanazon adózási módot alkalmazzák. Az adóbevallást helyettesítő egyszerűsített bevallási nyilatkozat részletes szabályait szükségtelen kormányrendeleti szinten meghatározni.
