Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 24 (255. szám) - A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló beszámoló, valamint a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes álta... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP):
1711 hogy ezek a kiegészítő pénzforrások valóban azt a célt szolgálják, amire ez a normatíva igazából jár. De különösen a cigány kisebbség esetében azt hiszem, hogy ez önmagában véve még kevés. Az anyag beszél arról , hogy az MKM, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium elkészítette már a cigány oktatási programját. Én azt hiszem, ebbe az irányba kellene még egy kicsivel több figyelmet fordítani; hiszen az igaz, az anyag ezt tartalmazza, hogy, mondjuk, a '70es adato khoz képest többszörösére nőtt a cigány fiatalok körében az általános iskolát elvégzettek aránya. Azonban nagyon figyelemre méltóak azok az adatok, hogy ugyanez az örvendetes javulás a más oktatási szinteken nem következett be. Itt arra szeretném felhívni a figyelmet - ami régi, mármár rögeszmém , hogy igazából, ahová oda kell figyelni a cigány kisebbséghez tartozók oktatásával kapcsolatban, az elsősorban az általános iskola. Hiszen itt van meg leginkább annak a veszélye, hogy aki az általános iskolában n em kapott olyan impulzusokat, amelyek a tanulásra ösztönzik, az menthetetlenül elvész az oktatás számára a továbbiakban, és elsősorban a saját maga számára vész el. Hogy némi aggályomnak szeretnék hangot adni, többek között azzal kapcsolatos, hogy legjobb tudomásom szerint elindult ugyan egy munka minisztériumi szinteken antidiszkriminációs programok készítésére; azonban nincs tudomásom arról, hogy bármilyen, elsősorban a cigányság számára elfogadható javaslatok eddig napvilágot láttak volna. A másik ilyen aggályom: ha jól tudom, akkor a Roma Programbizottság hónapok óta nem ült össze. Ennek egy olyan veszélye is van, hogy ha a következő költségvetési év tervezése előtt nem születnek olyan programjavaslatok, amelyek megvalósíthatóak, és kiutat kínálnak, akko r vélhetően abba a veszélybe sodródunk bele, hogy esetleg jövőre ismét csak megállapításokat tehetünk bizonyos problémákkal kapcsolatban, és nem tudunk a megoldásokról beszámolni. Úgyhogy mindenképpen indokoltnak éreztem, hogy legalább néhány szóban jelezz em ezt az aggályomat. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Két percre megadom a szót Kelemen András képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót, Elnök ú r. Ha esetleg véletlenül túlterjeszkednék a két percen - ígérem, nem sokkal teszem , akkor legfeljebb számítódjék egy felszólalásnak. Nagyon köszönöm... ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Ha ismételt felszólalást kér, arra van lehetőség. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Akkor ismételt felszólalást kérek, hogy ne kelljen ennyire időhöz kötődnöm. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Orosz István képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtár saim! Remélem, hogy az én felszólalásom bele fog férni két percbe, tehát lehet kétpercesként kezelni. Valójában két észrevételem van: az egyik a Tabajdi Csaba által elmondottakhoz kapcsolódik, a másik pedig ahhoz, amit Hegyi Gyula képviselőtársam mondott. Nagyon fontosnak tartottam azt, hogy Tabajdi Csaba különbséget tett a tudatos, az állami, az államhatalmi asszimiláció és az asszimilálódás között. (19.30) Azzal, hogy ez utóbbi ennek az országnak a történetében is és sok más európai ország történetében tu lajdonképpen a modern állam jellemzője, amely az egynyelvű államot kívánja megteremteni, és ennek megfelelően igyekszik valójában a más nyelven beszélőket, a
