Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 24 (255. szám) - A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló beszámoló, valamint a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes álta... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
1712 nemzetiségeket asszimilálni. Ez a folyamat Magyarországon valójában csak a múlt század derekán, in kább a második felében kezdődött, és az első ezzel kapcsolatos veszélyre éppen Széchenyi István hívta fel a figyelmet abban a bizonyos és híres akadémiai beszédben, amely a tudatos államhatalmi asszimiláció veszélyeit ecsetelte. Ez az egyik, amit úgy vélem , hogy el kell mondani. A másik az a megállapítás, hogy az asszimilálódás elsősorban nem a tömbben élő nemzetiségeket, hanem a szórványban élő nemzetiségeket fenyegeti minden ország esetében. Azt hiszem, hogy ez ellen a folyamat ellen történetileg nagyon n ehezen lehetett volna bármit is tenni, hiszen ha felsorolom azt, hogy ki mindenki élt ebben az országban szórványban - a besenyőktől az úzokon keresztül a vallonokig, böszörményekig, akiknek igazából nyelvi nyoma nincs ma már Magyarországon, de nincs nyelv i nyoma a Kelemen képviselő úr által emlegetett jászoknak és kunoknak sem, az utolsó kun Miatyánkot valamikor a XVI. században mondták el ebben az országban , akkor nyilvánvalóvá válik, hogy ezeket aligha lehet összekeverni a modern államhatalmak tudatos asszimilációs politikájával, és nem is szabad összekeverni. Az a vád, ami bennünket időnként érni szokott - elsősorban a szomszédos államok részéről , hogy tudatosan asszimiláltuk az Alföldre áttelepedetteket például, ez azért nem áll meg, mert ezeknek az asszimilálódása lényegében a múlt század második felére már többékevésbé befejeződött, amikor elkezdődött valamiféle állami asszimilációs politika. A másik megjegyzésem a szociális kirekesztéssel kapcsolatos, és ez, ígérem, rövidebb lesz, mint amit eddig mondottam. Nagyon egyetértek Hegyi Gyulával abban, hogy ez a fajta szociális kirekesztettség elsősorban a magyarországi romák esetében mutatkozik meg - és nagyon sajnálatos, hogy megmutatkozik. Továbbá van egy olyan gondom is, amit Hegyi Gyula nem mondott ki, de szabad legyen nekem kimondani: akkor, ha a romák problémájából etnikai és elsősorban etnikai kérdést csinálunk, akkor mintegy elhárítjuk azt a felelősséget, ami a szociális kérdésként való kezelés felelősségét ránk hárítja. Tehát úgy néz ki, hogy e gy olyan irányba próbáljuk meg terelni a hazai romák problémáját, ami etnikai kérdéssé teszi az egész magyarországi cigánykérdést, és nem kezeljük igazából a hazai cigányság szociális problémáit. Azt hiszem, az lenne a legnagyobb és a legfontosabb feladatu nk, hogy a hazai romák problémájának e második elemét, tehát hogy szociális problémaként is kezeljük vagy elsősorban szociális problémaként kezeljük az ő problémáikat, ezt nem oldottuk meg és úgy vélem, hogy nemcsak a mostani kormánynak, hanem más kormányo knak is nagyon sok feladatuk lesz e tekintetben. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kelemen András képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : (A képviselőnek nem működik a mikrofonja. ) Köszönöm a szót, elnök úr. (A képviselő elé kézi mikrofont helyeznek.) Köszönöm a szót, elnök úr. Megtisztelve érzem magam, hogy az általam előadottakhoz annyi megjegyzés hangzott el, és különösen Tabajdi Csaba úr foglalkozott többel is. Bevezetőnek azér t egy keserű tapasztalatot mindenféleképpen le kell szögeznem: azt, hogy úgy látszik, a patkó két oldala között csakcsak fennáll az a helyzetbeli különbség, hogy a másik oldalról a szavak és mondatok értelme valahol elvész. Tabajdi Csaba úr olyasmit mondo tt, hogy a szavaimból semmit sem tudtak meg arra vonatkozólag, hogy hogyan is kell továbblépni, arról nem is beszélve, hogy semmiféle információt nem adtam, vagy ha adtam információt, az véleménye szerint téves volt. Én azt látom ebből, hogy ami félreérthe tő, azt sokszor félre is kell ezek szerint érteni, hiszen vegyünk egykét dolgot sorra! Én nem szóltam kifejezetten a parlamenti képviselet kérdéséről, hiszen ez a beszámolóban nem szerepelt. Nem szóltam - vagy nagyon kevéssé és érintőlegesen - a finanszír ozás kérdéséről, éppen azért, mert csak olyan mértékben akartam ezzel foglalkozni, ami a beszámolóban van. Hiszen a beszámoló volt a mai vita tárgya, és ezen nem akartam túlterjeszkedni