Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 4 (242. szám) - Dr. Torgyán József (FKGP) - a miniszterelnökhöz - "Mikor vonja felelősségre a kormány Bokros Lajos volt pénzügyminisztert?" címmel - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter:
172 Az interpellációra adott miniszterelnöki választ dr. Csiha Judit miniszter asszony ismerteti. Képviselő urat illeti a szó. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Tisztelt Miniszter Asszony! Képviselőtársaim! Ismeretes, hogy Bokros Lajos vo lt pénzügyminiszter a Világbank főtanácsadója lett. Miután Budapest Bank ügyeiért felelősség terheli, tisztázandó, hogy Bokros Lajost a Világbankba hívtáke vagy Horn Gyula delegálta. A felelősség köréből kiemelek néhányat. 1. Miként nyílt arra lehetőség 1 991ben, hogy a Bokros Lajos vezette Budapest Bank számvitelileg kimutatható adózatlan nyereségéből nem fizetett adót, míg a többi bank fizetett? 2. A Budapest Bank titkos kormánypénzekből való feljavításának köze vane ahhoz, hogy a csődbe ment Ybl Bankot a meghirdetett felszámolás helyett konszolidálták, majd azt követően a Budapest Bank megvásárolta? 3. Tisztázni kellene azt is, hogy miért keletkezett a Budapest Bankban negatív eredménytartalék 1994 végén, 10 milliárd forintot meghaladó mértékben, annak ellenére, hogy az 1993. évi konszolidáció kapcsán ennek megszüntetésére a Budapest Banknak ugyanúgy lehetősége volt, mint a többi banknak, sőt ezt kormányrendelet írta elő. 4. Nem kevés érdeklődésre tartana számot az is, hogy kiderítsük: Bokros Lajos többé ves bankelnöki és tőzsdeelnöki kettős funkciójából adódó bennfentes információknak - amelyekből értelemszerűen jelentős üzleti hasznok származhatnak - hogyan tudott ellenállni. 5. Bizonyára Bokros Lajos arról is egyértelmű magyarázatot tudna adni, hogy a v olt Állami Fejlesztési Intézet Részvénytársaság, amelynek székházát kényszerből apportálták a Budapest Bankba, és ezzel bankfelügyeleti előírásokat sértettek meg, valamint megszűnése előtt közvetlenül a Budapest Bank még ingatlanokat adott el, milyen körül mények között lett felszámolva. Miért volt arra szükség, hogy a részvénytársaságokra vonatkozó végelszámolási szabályok helyett a végelszámolást áttették az államháztartási törvénybe, és a felügyeletével éppen Bokros Lajost bízták meg? 6. Talán arra is meg lehetne kérni Bokros Lajost, hogy tárja fel: a 6 milliárd 600 millió forintos konszolidáció után az Ybl Bank táblát Polgári Bank táblára leváltó intézet rövid időn belül milyen módszerekkel tudott ismét tetemes veszteséget szenvedni. Kik azok a vállalatok , vállalkozók, akik a hiteleket nem fizetik vissza? Kérdezem tehát, mikor vonja felelősségre a kormány Bokros Lajos volt pénzügyminisztert. Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Csiha Judit miniszte r asszonynak. DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Az interpelláció elején megfogalmazott feltevést és a végén levont következtetést hat állítással próbálja alátámasztani. Engedje meg, hogy először egyenként ezekre válaszoljak röviden. A Budapest Bank 1991ben azért nem fizetett adót, mert teljes nyereségét - törvényi kötelezettség teljesítésére és nem annak megszegésére - a céltartalék képzésére kellett fordítania. Ezzel a megoldással csökkentette a minősített kintlévőségekkel összefüggő kockázatot, és így - szemben más bankokkal - a betétesek érdekeit védte. 2. A képviselői állítás időben össze nem eső eseményeket mos egybe, ezért a valóságnak nem felel meg. A bankkonszolidáció során e gyébként Bokros Lajos soha nem volt olyan döntési helyzetben, ami ezt a folyamatot meg tudta volna határozni. A törvény céltartalék képzésére vonatkozó előírásai szerint a kötelező céltartalék teljes összegét 1994. év végére kellett képezniük a pénzintézet eknek. Ez a kötelezettség nemcsak a Budapest Bank könyveiben, hanem a kereskedelmi bankok többségében veszteségnövelő tényként jelentkezett. A veszteséget - megint csak törvényi
