Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 4 (242. szám) - Mádi László (Fidesz) - a munkaügyi miniszterhez - "Pályakezdő munkanélküliek megtévesztése" címmel - MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KISS PÉTER munkaügyi miniszter: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz):
151 MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Há z! Tisztelt Miniszter Úr! Nem most kezdődik ennek a problémának a megvitatása, hiszen mi korábban, egy fél évvel ezelőtt, illetve azt megelőzően is megfogalmaztuk aggályainkat a pályakezdő munkanélkülieknek bevezetendő új foglalkoztatáspolitikai eszközrend szer bevezetését illetően. Akkor a minisztérium képviselői és személyesen miniszter úr is megalapozatlannak vagy nem kellően alátámasztottnak minősítette kritikáinkat. Akkor ugyanis felvetettük azt a problémát: azzal együtt, hogy megszüntetik a pályakezdők munkanélkülisegélyét és bevezetnek egy új gyakornoki rendszert, egy óriási sajtókampánnyal sikerpropagandát folytatnak. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi társadalmi környezet nem tesz lehetővé ilyen előkészítettség után egy hatékonyan működő, úgynevezett gyako rnoki rendszert. Ugyanis mind a munkaadók nem kellően motiváltak ebben az új rendszerben a fiatalok alkalmazására, mind a munkaügyi apparátus nincsen kellően felkészülve ezen fiatalok gyakorlati munkaalkalomhoz való juttatása tekintetében, és ilyen szituác ióban nem várható az a remény, hogy a munkanélküli fiatalok tömegesen tudjanak munkaalkalmakat maguknak szerezni. Fél év után, tisztelt miniszter úr, a jelenlegi tapasztalatok birtokában, hogyan ítéli meg akkori aggályainkat és kritikánkat? Mennyire tartja jogosnak és reálisnak az akkori véleményünket, illetve milyen lépéseket kíván tenni ezután a fél év tapasztalatainak birtokában? Köszönöm szépen, és várom válaszát. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : A kérdésre Kiss Péter munkaü gyi miniszter úr válaszol. KISS PÉTER munkaügyi miniszter : Tisztelt Képviselő Úr! Abban egyetértek önnel: aggodalomra ad okot, ha a leendő pályakezdő korosztályokkal nem foglalkozunk kiemelt módon. Ha az ő munkaerőpiaci esélyeiket különtámogatásokkal, esé lyteremtéssel nem próbálnánk meg fokozottabban támogatni, magyarán, ha csak az átlagos támogatási rendszer vonatkozna rájuk, akkor mondhatnánk, hogy nem tettünk meg mindent a pályakezdő korosztályok munkába állása érdekében. Ez a program éppen arra irányul , hogy különleges esélyt biztosítson számukra, ne segéllyel, hanem elhelyezkedési támogatással és képzéssel biztosítsa, hogy ne az utcán kezdjék a pályájukat. S a program kezdeti sikere - úgy gondolom - abban áll éppen, hogy a társadalom és az érintetti kö r is visszaigazolja: fontos, hogy számukra ne egy ellátást, egy segélyt, hanem a munkába állást tudjuk biztosítani. Mit mutatnak a számok? Mert bár a jövő iránti aggodalomban egyetértek, de a helyzet megítélésében nem. Azt mutatják a számok, hogy a tavaly decemberi 55 ezres szám helyett 39 ezren vannak ma pályakezdő munkanélküli fiatalok, s bár e szám magas, mégis jelentősen kisebb annál a mértéknél, ami a korábbi időszakban tapasztalható volt. Így lehetséges az, hogy a munkanélkülieken belüli arányuk 11,2 százalékról 8,2 százalékra csökkent. Ezek már a program kezdeti eredményei, hiszen már fél éve, most már mondhatjuk: fél éve eredményesen folyik ez a támogatási program. Mintegy 20 ezer főt érintett az aktív támogatás. Ezek közül 11 ezren elhelyezkedési po zíciójuk javulásával, azt hiszem, pályára állhattak már; s azért mondom így, hogy azt hiszem, mert ennek megítéléséhez fél év még korai volna, egy alapos szakmai vizsgálat szükséges hozzá... (Az elnök a csengő megkocogtatásával figyelmeztet az idő leteltér e.) .., 5000en pedig elhelyezkedtek. Summa summárum: azt állítom, hogy a rendszeren javítanunk kell azért, hogy még hatékonyabb legyen, de az irányát már eddig is igazolta a gyakorlat. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Viszontválasz illeti m eg a képviselő urat. MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz) :
