Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 17 (253. szám) - A területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KOVÁCS TIBOR (MSZP):
1472 ami egyegy területnek, egyegy kisebb területnek, kisebb térségnek vagy településnek olyan kitörési pontot jelentene, ami semmi mással nem kompenzálható, mert elképzelhető, hogy semmi más lehetőségük nincs arra, hogy munkahelyet teremtsenek, vagy gazdasági, szoci ológiai és egyéb szempontból talpon maradjanak. Talán egy kicsit távolabbra mutat - és ez már kisebb, szűkebb területét öleli fel ennek a gondolatmenetnek , hogy a gyógyturizmus talán kiegészítő tőkebevonás lehetőségét teremthetné egyegy adott helyen, eg yegy egészségügyi intézmény számára; azt hiszem, erről sem volna szabad megfeledkeznünk. Mindezek alapján úgy gondolom, hogy ez az országgyűlési határozati javaslat - hogyha megszavazzuk, valószínűleg megszavazzuk, és határozat lesz belőle - talán nagyon picivel jobb lesz, részletesebb lesz, konkrétabb lesz abban az esetben, ha a gyógyturizmus megjelölés, fogalom is benne lesz a III. fejezet 5. pontjában. Ennek az elgondolásnak a támogatására kérem képviselőtársaimat. Köszönöm szépen. (20.30) ELNÖK (G. Nag yné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm szépen. Megkérdezem, kíváne valamelyik képviselőtársunk még felszólalni a vita e szakaszában. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkező nincs. A vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a következő vitaszakaszt az a jánlás 2124., illetve 25. és 26. pontjaiban szereplő módosító javaslatok alapján. Megadom a szót Kovács Tibor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. KOVÁCS TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtá rsak! Az ajánlás 21. pontjában beadott módosító indítványomhoz szeretnék néhány gondolatot fűzni. Tisztában vagyok vele, hogy egy országgyűlési határozat nem olyan jellegű jogszabály, mint egy akármelyik másik törvény, amelynek minden szava, úgymond, számo n kérhető. Egy határozati javaslat inkább irányelveket szab meg, de ha bizonyos dolgokat szabályoz, én úgy gondolom, hogy ezt a szabályozást lehetőség szerint minél objektívebb adatokra alapozva kell megtenni. Előttem szóló képviselőtársaim is foglalkoztak vele, és látszik, hogy a statisztikai körzetek besorolása az egyik legnagyobb olyan problémakör volt, ami a legtöbb képviselő fantáziáját megmozgatta. Én is erre vonatkozóan adtam be ezt a módosító indítványt. Az előterjesztő is érezte azt, hogy meg kell próbálni minél objektívebb adatokra alapozva a besorolást megtenni, és ezért javasolta azt, hogy azokban a statisztikai körzetekben, ahol megyei jogú városok vannak, akkor a megyei jogú városok adatait vegyük ki, mert ezek rendkívüli mértékben torzíthatják az adott térség mutatóit. Én már az általános vitában is elmondtam azt, hogy véleményem szerint nemcsak a megyei jogú városok azok, amelyek ilyen értelemben torzítják az egyes térségeket, hanem vannak mások is, csak meg kellene találni valamilyen módon az t az objektív mutatószámot, ami alapján minősíteni lehet a városokat, hogy ez igen, ez már durván, a másik viszont valamilyen mérték alatt már nem torzítja olyan mértékben. Én a módosító indítványomban GDPadatokat próbáltam ilyen alapon javasolni. De olya n információval láttak el, hogy nem állnak rendelkezésre ilyen kistérségre vonatkozó GDPadatok. Persze meg lehetne kérdezni: akkor az országos GDPmutatókat mi alapján számítják? De most nem ez van napirenden, nem erről kell beszélnünk. Ezért a bizottsági vitában is hosszasan vitáztunk erről a témáról, és az előterjesztővel együttgondolkodva a személyi jövedelemadó adatai lehetnek azok a mutatószámok talán, amelyeket figyelembe lehetne venni.
