Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 17 (253. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A határőrizetről és a Magyar Köztársaság határőrségéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ):
1450 honvédségi létszám 60 ezer fő körül volna. Úgy tudom, a részletes bontású törvényjavaslatban 57 ezer, teh át 60 ezer körül van a honvédség létszáma. (18.40) Hogy olvassuk a dolgot? Olvassuk úgy, hogy a határőrség fegyveres erő, és voltaképpen a magyar fegyveres erők létszáma 80 ezer, vagy pedig olvassuk úgy, hogy a határőrség rendőrségi szerv, és akkor nem egé szen áll az, hogy Magyarországon milyen kevés rendőr van, hiszen a rendőrség összlétszáma a polgári alkalmazottakkal együtt 40 ezer fő, hanem azt kell mondanunk, hogy a magyar rendőrség, a magyar rendőri erők létszáma 60 ezer fő? Melyik az igaz? Valamelyik kel valami probléma van! Vagy nem úgy zajlik a haderőcsökkentést ahogy ezt a parlament elfogadta, vagy a rendőri létszámmal kapcsolatos panaszok nem teljesen megalapozottak. Ehhez érdemes még hozzátenni azt, hogy '89ben - tehát a rendszerváltás küszöbén - a határőrség összlétszáma 22 ezer volt, de akkor ebben benne volt 17 ezer sorkatona is. A terveknek megfelelően, hogy a határőrség elsősorban hivatásos állományból álló szervezet legyen, a sorkatonák létszáma most körülbelül 8000re csökkent, de a tisztektiszthelyettesek létszáma az egykori 3000ről 9000re nőtt. Itt is meg lehet kérdezni, hogy - ha most csak a hivatásos állományról beszélünk - aze a helyzet, hogy van egy olyan fegyveres erőnk, amely 30 ezer hivatásos katonából áll, vagy pedig aze a hel yzet, hogy van egy olyan rendőrségünk, amely körülbelül 40 ezer hivatásos rendőrből áll. A nyomozati jogkör vonatkozásában: természetesen - ahogy Lusztig Péter elmondta - sok mindent lehet a nyomozati jogkör mellett felsorakoztatni. De azért most már nem i s annyira alkotmányossági, hanem inkább praktikus és gazdasági kérdéseket fölvetve: olyan jól állunke, hogy indokolte, hogy öt bűncselekménynek - hiszen a törvényjavaslat értelmében a határőrség öt bűncselekmény esetében folytathat nyomozást , ennek az öt bűncselekménynek a vizsgálata érdekében legyen még egy nyomozóhatóság? Nem volnae egyszerűbb az, hogy ha a határőrség, amikor észleli a bűncselekményt, akkor az összes rendelkezésére álló adatot átadja a rendőrségnek, és a nyomozati feladatokat a rendő rség látja el? Annál is inkább, mert az öt bűncselekmény között jó néhány olyan van, amely nagyon ritkán fordul elő - mint a határjelrongálás , vagy pedig nagy számban ugyan, de legtöbbször szabálysértési alakzatban fordul elő, mint a tiltott határátlépés , míg bűncselekmény viszonylag ritkán. Ehhez kapcsolódik a következő kézenfekvő kérdés. Az vitatott volt, hogy megengedhetie magának egy ilyen méretű és ilyen gazdasági helyzetű ország azt, hogy öt elkülönült titkosszolgálatot, nemzetbiztonsági szolgálato t tartson fenn. Tudjuk azt, hogy titkosszolgálati eszközök használatára az öt nemzetbiztonsági szolgálaton kívül..., vagy mondjuk, négy - számítsuk le a technikai apparátust , tehát a négy nemzetbiztonsági szolgálaton kívül még jogosult a rendőrség teljes körben, jogosult a vám- és pénzügyőrség, jogosult a határőrség - illetve ezen törvény felhatalmazása alapján törvényben biztosítottá válik, ami a gyakorlatban amúgy is folyik , és jogosult természetesen a rendvédelmi szolgálat. Nem túlzás egy kicsit, hog y ennyi szervezet - nyolc vagy kilenc szervezet - foglalkozhat titkos információgyűjtéssel? Nincs meg a veszélye annak a szabálynak, amelyik azt mondja, hogy ezen öt bűncselekmény ügyében attól függően folytatja a nyomozást a határőrség, hogy kinek a tudom ására jutott? Ha tehát a határon derül ki egy jogellenes belföldi tartózkodás, akkor a határőrség nyomozati jogkörébe tartozik, ha Budapesten, akkor a rendőrségébe. Az ilyenfajta átfedések általában nem hatékonyabbá és erőteljesebbé teszik a nyomozást és a bűncselekmények kivédését, hanem nagyon könnyen az jöhet belőle létre, hogy a különböző hatóságok egymásra tolják a feladatot, és a rendőrség nem foglalkozik vele, mert ez inkább határőrségi feladat, és így tovább. Nem biztos, hogy a hatékonyságot az egyegy feladattal foglalkozó szervek megkettőzése vagy megháromszorozása elősegíti. Még egy pillanatig talán a jogállás kérdéséről: azt mondja a javaslat, hogy a sorkatona a rendészeti kényszerítő eszközök közül, illetve a rendőri feladatok közül az igazoltat ást, a ruházatátvizsgálást, a járműátvizsgálást, az elfogást alkalmazhatja. Számomra kérdés, hogy kényszeríthetie a törvény a sorkatonát, aki a haza védelmére esküdött fel, hogy rendőri feladatokat
