Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 17 (253. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A határőrizetről és a Magyar Köztársaság határőrségéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SEBŐK JÁNOS (MSZP):
1442 szabályozza. És én megmondom önöknek, nem tudom, hogy mi lesz az új alkotmánynak a sorsa, lesze belől e valami vagy nem, de abban az alkotmányban is én ezt a garanciát követelni fogom. Mert ha ez a garancia nem lesz meg, akkor én leszek az első, aki fellármázom a választópolgárokat, hogy ne szavazzák meg azt az alkotmányt, mert az csak a diktatúrát fogja s egíteni. És még továbbmegyek egy lépéssel - ez pedig szóljon az 1998 után idejövő képviselőknek. Ha 1999ben NATOtagok leszünk, akkor se engedjék meg, hogy a magyar hadsereg fölhasználásáról Brüsszelben vagy Monsban döntsenek. Akkor is itt kell, ebben a p arlamentben dönteni a képviselőknek! Az is érthetetlen számomra, hogy e törvényjavaslatban a rendőrség három nagyon fontos feladatát miért akarják megosztani a fegyveres erőkkel. Mégpedig csak hármat ismertetek a rendőrségi törvény 1. § (2) bekezdéséből: " A rendőrség a közbiztonság és a belső rend védelme körében az e törvényben és törvényi felhatalmazás alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében a) általános bűnügyi nyomozóhatósági jogkö rt gyakorol, végzi a bűncselekmények megelőzését és felderítését, b) szabálysértési hatósági jogkört gyakorol, közreműködik a szabálysértések megelőzésében és felderítésében, c) végzi a külföldiek beutazásával, magyarországi tartózkodásával és bevándorlásá val, továbbá a menekültügyi eljárással kapcsolatos idegenrendészeti feladatokat." Ha ez a rendőrség feladata, akkor mit keres a fegyveres erők feladatai között? Miért van erre szükség? Ezt nem végezheti el sem a honvédség, ezt a három feladatot nem végezhe ti el a határőrség, nem végezheti el a polgári védelem, és sorolhatnám a rendvédelmi szerveket. Mert ez a rendőrségnek a feladata! Csak megjegyzem érdekességként, hogy például a Magyar Honvédség járőre, amely járőrök ott vannak mindenütt, ahol helyőrség va n, egyetlenegy polgári személyt nem igazoltathat, egyetlenegy gépjárművet föl nem tartóztathat és nem igazoltathat. Akkor milyen jogon adunk egy másik fegyveres erőhöz tartozó katonának olyan jogot, ami a rendőrségnek a feladata vagy a rendőrségnek a joga? A nyomozás szükségességéről, én úgy hiszem, egy képviselő sem fogadhatja el az országos parancsnok úr indokait, amelyeket a honvédelmi bizottság ülésén elmondott. Idézek a honvédelmi bizottság jegyzőkönyvéből: "Ma már az ország egyik legnagyobb közbiztons ági problémája és a határok, külföldiek rendészetével kapcsolatos kérdés az ide bejutott külföldiekkel összefüggő tevékenység. (Sic!) Ezt ma már döntő mértékben a határőrség végzi. Még a rendőrségtől is mi kapjuk meg további intézkedésre ezeket az ügyeket. Semmiféle gondunk e tekintetben nem támadt. Amennyiben viszont bizonyos hatásköröket a határőrség nem kap meg, az egyébként is nehéz helyzetben lévő rendőrség helyzete biztosan tovább romlik. Tudniillik a határon történt olyan események, mint például az e mbercsempészet, gépkocsicsempészet, és sok más, ha ebben mind a rendőrségre várna az a munka, hogy végezze el a halaszthatatlan nyomozati cselekményektől kezdve mindazt, ami bíróság elé állításig kell, akkor ez a rendőrség bizony sokkal nehezebb helyzetbe kerülne." (18.00) Nem hiszem, hogy a rendőrség vezetése is így látja, de ha mégis így van, akkor sem a határőrség létszámát kell erősíteni - vagy egyáltalán ilyen feladatot szabni , hanem emelni kell a rendőrség létszámát. És állítom, ha a kormány emeli a rendőrség létszámát - természetesen, ha ehhez viszonyítva szükséges , a karéjból sehol nem kap még napirend előtt egy kérdést sem, hogy miért emelte ezt a létszámot. Így aztán azt a kérdést is föl kell tennem, hogy miért elég Ausztriában 2900 fős, 2900 f ős határcsendőrség, és miért kell Magyarországon 20 ezer fős határőrség. De még egy kérdést föl kell
