Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 11 (252. szám) - A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - MEZŐ ISTVÁN (MSZP):
1310 jelenleg is tárgyalt törvényjavaslattal, ezért ezek összhangba hozatala lenne szükséges. Mindazonáltal kívánatos egy átfogó szabályozás a reklámtevékenységről. A törvényjavaslat társadalmigazdasági hatásával az indokolás nem foglalkozik, ezért áttanulmányoztam az egyik közvéleménykutató intézet felmérését, amelyet éppen e törvény kapcsán a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség megrendelésére készítettek el. Személy szerint engem már régóta érdekel, hogy a reklám milyen hatással van az emberekre, hogy egyegy reklám hatására hányan szaladnak az üzletekbe vásárolni, hogy mennyire befolyás olja az embereket a reklám, és egyáltalán, mi a véleményük a polgároknak általában a reklámokról. Íme, néhány adat: a hazai fogyasztóközönségben meglehetősen negatív vélemény alakult ki az utóbbi egykét évben a Magyarországon láthatóhallható reklámokról. (12.10) A megkérdezettek 55 százalékának az a véleménye, hogy a legtöbb reklám erősen túloz, megszépíti a valóságot. Igen sokan - 31 százaléknyian - gondolják azt is, hogy a legtöbb reklám nemcsak túloz, hanem becsapja, megtéveszti az embert, és csak 9 sz ázalék mondja azt, hogy általában hihetünk a reklámoknak. Ha tehát hinni lehet a közvéleménykutatás eredményeinek, az emberek nem nagy bizalommal vannak a reklám iránt. A megkérdezettek zöme - 58 százaléka - azt mondta, hogy nem szokott a reklám hatására vásárolni. 17 százaléknyian arról számoltak be, hogy mindig elégedettek voltak azzal az áruval, amelyet valamely reklám hatására vettek meg, 24 százalék viszont úgy nyilatkozott, hogy amikor engedtek a reklám csábításának, utólag úgy érezték, hogy becsaptá k őket, nem azt kapták a pénzükért, amit vártak. Megkérdeztek embereket arról is, hogy milyen korlátozásokat, szabályozásokat, esetleg tiltásokat vezetnének be a reklámoknál. Csupán egyetlen érdekes adat: az egészségre ártalmas árucikkek, mint például az a lkohol, vagy a cigaretta reklámozásának korlátozását 74 százalék helyesli, de közel ennyien, 65 százalék - hangsúlyozom, 65 százalék! - a teljes tilalommal értene egyet. Azt gondolom tehát, hogy a törvényalkotásnál mindenképpen figyelembe kell venni a közv élemény többségének akaratát. És most néhány megjegyzés, hiányosság a törvénytervezettel kapcsolatban. A 4. § az általános reklámtilalmakról és reklámkorlátozásokról szól, ami nagyon rövid, nem egyértelmű és hiányos. Bár a magyar jogi szabályozásban sem eg yértelmű a reklám fogalmának a meghatározása sem, gondolok itt a reklám, hirdetés és szponzorálás fogalmára. Ha ez nem egyértelmű, rögtön van kiskapu és máris nehéz, vagy lehetetlen a tilalmakkal és korlátozásokkal élni. Mondok konkrét példát is: ha a szpo nzorálással egybekötött reklám nem tartozhat e törvény korlátai közé, akkor a sporttevékenységgel összefüggő reklámok máris kivételek, hiszen a reklámozó egyben szponzor is. Akkor hogyan lehet tilalom alá vonni, vagy védetté nyilvánítani például a "nemzet" vagy a "magyar" nevet, amit egyes sportszövetségek máris kiárusítanak. Én mindenesetre megpróbálom a tilalmi listát módosító javaslattal kiegészíteni. A törvénytervezet 4. §ának (2) bekezdése kimondja, hogy tilos közzétenni olyan reklámot, amely más képm ásával vagy hangfelvételével él vissza. Kérdés, ez mennyire van összhangban a médiatörvénnyel, hiszen egy, a televízióban gyakran látott reklámban éppen Hruscsov hadonászik, fenyegetőzik, hogy "kihagytak a Szaknévsorból, az nem lehet, hogy kihagytak a Szak névsorból". Bár kimondtam, hogy itt miről van szó, talán ez nem jelent reklámot az ominózus cégnek. Szerintem ez ugyan roppant szellemes reklám, de mi ez, ha nem a más képmásával való visszaélés. De, mint már említettem, ez a televízióban van, és arra a mé diatörvény vonatkozik. Az 5. § (1) bekezdésének a) pontja kimondja: "tilos közzétenni olyan reklámot, amely a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja". Ha ezt szó szerint és komolyan vesszük, akkor a továbbiakban ni ncs szükség beszélni a dohány és alkohol reklámjáról. Viszont a 11., 12., 13. § már a dohányáru reklámozásáról, illetve annak szabályozásáról szól, tehát engedi. Én egyáltalán nem kívánom támogatni a dohány és alkohol reklámját, de ha már van a törvényterv ezetben ilyen, akkor az pontosításra szorul több helyen. Például a 11. § 1/a pontja szerint
