Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 11 (252. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó adatok kezeléséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZOLNOKI ANDREA (SZDSZ):
1305 koncepciója mindannyiunk birtokában va n. Nem szeretnénk, ha megint a részkérdésekben elköteleznénk magunkat az egész megismerése nélkül. Ezért kérem a tisztelt kormány és a kormányzó pártok néhány hetes türelmét, amíg az egészségügyi törvény - amely a betegjogokat ennél szélesebb körben kell h ogy tartalmazza - megismerése után dönthetünk erről a törvényjavaslatról. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Szolnoki Andrea képviselő asszonynak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. SZOLNOKI ANDREA (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Ahhoz, hogy az előttünk álló törvényjavaslatot érdemben tárgyalni tudjuk, érdemes az egészségügyi adatok kezelésének alapelveiről röviden szólni. Két fon tos alapelve van az egészségügyi adatok kezelésének. Az egyik: az érintetteknek, a betegeknek joga van ahhoz, hogy a rájuk vonatkozó valamennyi egészségügyi adatot megismerjék. Ez az információs önrendelkezési jog. E jognak két aspektusa van. Magába foglal ja egyrészt a tájékoztatáshoz való jogot. Az orvos köteles a beteget egészségi állapotáról tájékoztatni. Az információkkal nem az orvos, hanem a beteg rendelkezik. Ezen alapul a tájékozott beleegyezés elve, mely szerint az orvos csak a megfelelően informál t beteg önkéntes hozzájárulása alapján végezheti el a szükséges beavatkozásokat. Az önrendelkezési jog alapján a beteg konkrét esetben le is mondhat a tájékoztatásról. Magába foglalja ez a jog a betegnek azt a jogát, hogy a rá vonatkozó nyilvántartásokba b etekinthet, a vele kapcsolatban keletkezett egészségügyi iratokat megnézheti, azokról másolatokat készíthet. Fő szabály szerint az érintetteken kívül más csak az ő írásbeli hozzájárulásával kaphat tájékoztatást az egészségi állapotáról. Az adatok a bizalmi jellegű orvosbeteg viszonyban keletkeznek, ezért orvosi titkot képeznek. A törvényhozás feladata, hogy ezeket a jogokat deklarálja, és meghatározza azokat a kivételes eseteket, amikor a beteg mellett, vagy helyett más válhat jogosulttá az adatok megismer ésére. Ugyanakkor a kivételek sem korlátozhatják a belátási képességgel rendelkező beteg információs önrendelkezési jogát. A másik alapelv: az egészségi állapotra vonatkozó adatok felvételére, tárolására és továbbítására az érintett beleegyezésén kívül kiz árólag törvényben meghatározott, pontosan körülírt, és alkotmányosan megengedett célból kerülhet sor. (11.50) Az érintettet az adatkezelésről ez esetben is tájékoztatni kell. Ezen elv alapjául egyfelől az önrendelkezési jog szolgál, másfelől az a felismeré s, hogy akik orvoshoz fordulnak, állapotuknál fogva kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, jogaikat nehezen tudják érvényesíteni. A polgároknak jelentős érdekük fűződik ahhoz, hogy testi és lelki betegségeikről, egészségi állapotukról illetékesek ne szerezz enek tudomást, róluk a közigazgatásban ne vezessenek indokolatlanul nyilvántartásokat. Sokan nemcsak betegségükkel folytatnak küzdelmet, hanem egyúttal erős társadalmi előítéletekkel, hátrányos megkülönböztetéssel találják magukat szemben. Betegségük kitud ódása esetén könnyen zsarolhatóvá válhatnának, állásukat elveszíthetnék, magánéletük szabadsága sérülhetne. Emellett a gyógyításhoz nélkülözhetetlen orvos és beteg közötti bizalmi viszony sem tartható fenn, ha az orvos egyúttal hatósági kényszer megtestesí tője is. A törvényhozás feladata emiatt, hogy szigorú garanciákat állapítson meg az egészségügyi adatok kezelésére. Pontosan meg kell jelölnie és egymástól határozottan el kell különíteni azokat az
