Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 4 (242. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP):
131 Befejezésül azt szeretném leszögezni: a törvényjavaslat megs zületését a Független Kisgazdapárt a jogalkotás fontos lépésének tartja, de azt szeretné jobbá tenni, így pártunk számos módosító javaslatot nyújtott be. A kritikai észrevételeket, amelyeket tettem, még hosszan sorolhatnám, de az idő miatt nem tudom folyta tni. Éppen ezért azt remélem, hogy ezek a módosító javaslatok megfelelnek majd az elvárásoknak, és ennek következtében pártunk is képes lesz... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ...elfogadni a törvényt. Köszönöm szépen. (Taps.) E LNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Csizmár Gábor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. Utána soron következik Surján László képviselő úr, Kereszténydemokrata Néppárt. CSIZMÁR GÁBOR (MSZP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Orsz ággyűlés! Számos kutatás temérdek adata bizonyítja: Magyarországon a rendszerváltás legnagyobb vesztesei a gyerekek. Azok a gyerekek, akiket a legkevésbé sem kell hogy érdekeljen a felnőttek csatája a hatalomért, akik a jogszabályok szerint cselekvőképtele nek, vagyis nem képesek érdekeiket, jogaikat segítség nélkül érvényesíteni, akik védtelenek, hacsak meg nem védjük őket. Minden negyedik állampolgár 18 év alatti, közülük csaknem félmillióan valamilyen okból hátrányos helyzetűek vagy veszélyeztetettek. A gyermeknek alapvető alkotmányos joga van a védelemhez, a biztonsághoz. E jog érvényesüléséhez járulhat hozzá az előttünk fekvő törvényjavaslat. Ahogy a miniszter úr is említette, 96 évvel ezelőtt foglalkozott a magyar parlament utoljára a gyermekvédelemm el - azóta nem született a gyermekvédelemről törvényi szintű jogszabály. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény előkészítése - különböző címek és különböző kormányok alatt - lényegében egy évtizedig tartott. A koncepcionális vitákr a volt tehát időnk. Az ellenzéki és kormánypártok szinte valamennyi szakértő álláspontját megismerhették és felhasználhatták; még arra is volt idő, hogy fejlődjenek, változzanak a szakértői álláspontok. A Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja - figyelembe véve a különböző szakértői javaslatokat, illetve a gyermekvédelemben dolgozók észrevételeit és javaslatait - összességében támogatja a kormány által az elmúlt év októberében benyújtott törvényjavaslatot. Jó okunk van erre, ugyanis olyan szemlél etet tükröz és olyan változásokat javasol, amelyek eredményeként sűrűbb szövésű lehet a gyermekeket védő társadalmi háló, humánusabb körülmények között folyhat, és így vélhetően eredményesebb lehet a gyermekek nevelése. A tervezet alapja és legfontosabb er énye, hogy a gyermekek nevelésében biztosítja a család elsőbbségét. A javaslat szerint vitathatatlan joga van a gyereknek a családban történő nevelkedéshez, és az állami, önkormányzati szerveknek mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne kelljen őt s aját családjából kiszakítani - különösen ne anyagi okokból. Manapság, amikor igen sok család kerül nehéz anyagi helyzetbe, amikor a jövedelemszerzés lehetősége meglehetősen különböző, különös jelentősége van annak, hogy törvény mondja ki: anyagi okokból eg yetlen gyermek sem választható el a családjától. Nem egyszerű deklarációról van szó, hanem arról, hogy egy ilyen törvényi követelmény át kell hogy alakítsa a helyi önkormányzati, a gyámhatósági intézkedések sorrendjét, fontosabbá tegye a családsegítést, mi nt a családok életébe történő hatósági beavatkozást. Persze nem könnyű minden esetben pontosan tisztázni, hogy a gyermek azért vane családjában veszélyeztetett helyzetben, mert ellátása anyagi okokból nem biztosított, vagy azért, mert ezek az anyagi okok, a szegénység, a család életét már más pontokon is megmérgezték. A családon belüli agresszió, a gyermekbántalmazás, az elhanyagolás vagy netán a gyermekek kizsákmányolása mögött, ha nem is közvetlen, de közvetett okként a legtöbb esetben tetten érhető a sz ülők kilátástalan szociális helyzete. (11.10)
