Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 11 (252. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó adatok kezeléséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - TIRTS TAMÁS (Fidesz):
1300 számára. Egyetértek azzal, amit Surján László képviselőtársam elmondott, hogy a megfelelő módon, mert nem hiszem, hogy latin kifejezésekkel ki lesz segítve az, aki tájékozódni szeretne. Még egyetlen mondat: reményeim szerint ez komoly szemléletváltást hoz az egészségügyben, mert ha nem is szűnik meg, de enyhül a beteg ember kiszolgáltatottsága. Ezért ajánlom, értékeljük a helyén mindannyian, és támogassuk a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) (11.20) ELNÖK ( dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Tirts Tamás képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. TIRTS TAMÁS (Fidesz) : Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló törvényt nagyon fo ntosnak tartjuk, és azt hiszem, nem fognak meglepődni, hogy a Fidesz részéről olyan emberi jogi, illetve adatvédelmi problémákat emelek majd ki a hozzászólásomban, amelyeket részben már előttem is érintettek, különösen Mészáros István képviselőtársam hozzá szólása. Számos olyan ponton azonosságokat fog tartalmazni, amelyeket részben a korábbi együttműködésünkben, az adatvédelmi törvénnyel kapcsolatban is fontosnak tartottunk, csak én egy más következtetésre jutok: ha ilyen sok sebből vérzik a törvényjavaslat , akkor lehet, hogy ezt alaposabb átdolgozásra vissza kell adni, és nem vagyok olyan optimista, hogy oly sok módosító javaslattal majd orvosolni lehet a hiányosságokat. Alapvetően azt hiszem, az Alkotmánybíróság ide vonatkozó határozatait, valamint - ahogy már többen említették - a '92es LXIII. törvényt, az általános adatvédelmi - annak idején kétharmaddal elfogadott - törvényt kell figyelembe vennie az előterjesztőnek. Itt - szintén többen mondták már - két olyan alapvető jog van, amelynek figyelembevétel e alapja ennek a törvénynek. Az egyik az információs önrendelkezési jog. Ez magában foglalja egyrészt a tájékoztatáshoz való jogot: az orvos köteles a beteget az egészségi állapotáról tájékoztatni, az információkkal nem az orvos, hanem igazából a beteg ren delkezik. Ezen alapul a tájékozott beleegyezés elve, amely szerint az orvos csak a megfelelően informált beteg önkéntes hozzájárulása alapján végezheti el a szükséges beavatkozásokat. Az önrendelkezési jog alapján a beteg konkrét esetben le is mondhat errő l a tájékoztatásról. Másfelől magában foglalja a beteg jogát ahhoz, hogy a rá vonatkozó nyilvántartásokba betekinthet, a vele kapcsolatban keletkezett egészségügyi iratokat megnézheti, azokról másolatokat készíthet - megint csak a nagy adatvédelmi törvény alapján. Úgy látjuk, hogy ebben a tekintetben a törvényjavaslat megfelel az adatvédelmi törvény előírásainak. A főszabály szerint az érintetten kívül más csak az ő írásbeli hozzájárulásával kaphat tájékoztatást az egészségi állapotról. Az adatok a bizalmi jellegű orvosbeteg viszonyban keletkeznek, ezért orvosi titkot képeznek. A törvényhozás feladata, hogy ezeket a jogokat deklarálja, és meghatározza azokat a kivételes eseteket, amikor a beteg mellett vagy helyett más - törvényes képviselő, valamelyik hozz átartozó - válhat jogosulttá az adatok megismerésére; ugyanakkor a kivételek sem korlátozhatják a belátási képességgel rendelkező beteg információs önrendelkezési jogát. A másik nagyon fontos szempont a célhoz kötöttség, tehát az információ felhasználására , az adatok felvételére, tárolására, továbbítására vonatkozik, magyarán arra, amiről a törvény szól: az adatkezelésre. Erre az érintett beleegyezésén kívül kizárólag a törvényben meghatározott, pontosan körülírt, alkotmányosan megengedett célból kerülhet s or. Ezen elv alapjául az önrendelkezési jog, másfelől az a felismerés szolgál, hogy akik orvoshoz fordulnak, állapotuknál fogva kiszolgáltatott helyzetben vannak, jogaikat nehezen tudják érvényesíteni. A polgároknak jelentős érdekük fűződik ahhoz, hogy tes ti és lelki betegségeikről, egészségi állapotukról illetéktelenek ne szerezzenek tudomást, róluk a közigazgatásban ne vezessenek indokolatlanul nyilvántartásokat. Sokan nemcsak a betegségükkel folytatnak küzdelmet, hanem
