Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 11 (252. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó adatok kezeléséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - TIRTS TAMÁS (Fidesz):
1301 egyúttal erős társadalmi előítélete kkel, hátrányos megkülönböztetéssel is találják magukat szembe. A törvényhozás feladata emiatt, hogy szigorú garanciákat állapítson meg az egészségügyi adatok kezelésénél. Pontosan meg kell jelölni, egymástól határozottan el kell különíteni azokat az alkot mányosan elfogadható célokat, amelyek érdekében az adatok egy jól körülírt része kivételesen felhasználható. A Fidesz megítélése szerint ez a garanciális rendszer elmaradt a törvényjavaslatból. A törvényjavaslatban - azon túl, hogy megítélésünk szerint biz onyos részeire a kétharmados szabály vonatkozik - alapvetően fontosnak tartjuk a különös adat védelmét, és ilyen értelemben a különös adat védelme ebben a tekintetben is előkerül a törvényben, másfelől pedig a kétharmados adatvédelmi törvény garanciális re ndelkezései vonatkoznak a büntetőeljárási jogintézmény átértékelésére is, amire itt már szintén történt utalás. Elfogadhatatlannak tartjuk tehát azt, hogy orvosok feljelentési kötelezettségét írja elő a törvényjavaslat. A törvényjavaslat ugyanis előírja az orvos adatbejelentési kötelezettségét a rendőrség felé, ha ellátáskor bűncselekmény gyanúja merül fel vagy a sérülés feltehetően bűncselekmény következménye. Ez a törekvés az alkotmányos büntetőjog alapjait sérti. Ma csak néhány nagyon súlyos bűncselekmén yhez kapcsolódik feljelentési kötelezettség. Hogyan lehet majd megállapítania az orvosnak - kérdezem - egy konkrét esetben, hogy alapos bűncselekmény gyanújával került az illető beteg abba a helyzetbe? Ezen felül ma az orvos a büntetőeljárás sorá n megtagadhatja a tanúvallomást, tekintettel arra a bizalmi viszonyra, amit megint csak érintettek már, ami az orvos és a beteg között fennáll. Megítélésünk szerint ez a törekvés ellentétes az állam életvédelmi kötelezettségeivel is. Az államnak biztosítan ia kell, hogy azok is bizalommal fordulhassanak az orvoshoz, akiknek egyébként a büntetőeljárástól tartaniuk kell. Azt gondoljuk, hogy ez egy nagyon fontos vitapont lesz, és ilyen értelemben azt az eljárást, amit itt a törvényjavaslat elénk tár, nem tudjuk elfogadni. Szintén elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a törvényjavaslat tulajdonképpen a korábbi kétharmados adatvédelmi törvényhez képest kifejezetten csak úgynevezett technikai kérdésként kezeli az egészségügyi adatok kezelését. Az adatvédelmi törvény kim ondja, hogy a benne foglaltaktól eltérni csak akkor lehet, ha azt a törvény kifejezetten megengedi. Ezt a megszorítást a jelen törvényjavaslat előterjesztője nem vette figyelembe. E formai hiba mellett a kivételek tartalmi szempontból is aggályosak, mert e lfogadásuk esetén az egészségügy területén lényegében érvényüket vesztenék az adatvédelem alkotmányos garanciái, ilyen értelemben az írásbeli hozzájárulás egészen ritka kivétellé válna. Egy másik ponton is érdekes változást figyelünk meg: az adatvédelmi tö rvény fogalomrendszere átdolgozásra került, ilyen értelemben az adatkezelésadattovábbítás fogalma kikerült. Ez megítélésünk szerint a jogalkalmazást fogja bizonytalanná tenni. Külön pontban érinti a törvényjavaslat a szexuális szokások nyilvántartására vo natkozó adatkezelést, mely adatok kifejezetten az érzékeny adatok közé tartoznak. A törvényjavaslat az érintettek szexuális szokásaira vonatkozó adatokat az egészségügyi adatok közé sorolja, amelyek ezáltal az egészségügyi adatkezelés részévé válnak. Ezzel szemben az ezen szokásokra vonatkozó információk a szenzitív adatok önálló csoportját képezik, titokban tartásuk az információs önrendelkezési jog és az emberi méltósághoz való jog része. Álláspontunk szerint ilyen jellegű adatok csak akkor kerülhetnek be egy adatkezelési rendszerbe, ha az adott szexuális szokás egyúttal valamilyen betegség diagnózisát is jelenti, ellenkező esetben nem. Szintén érintették már az előttem szólók a járványügyi bejelentési és nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos problémákat. Kétségtelen, hogy itt megint az az általában az adatvédelemmel kapcsolatos nagy probléma merül fel, hogy a közösség és az egyén viszonyrendszerében minek van elsőbbsége. Megítélésünk szerint itt ez a szabályozás idejétmúlt, és ezt mindenféleképpen módosít ani kell.
