Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 11 (252. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó adatok kezeléséről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SARKADINÉ DR. LUKOVICS ÉVA (SZDSZ):
1299 kifejezetten joga lesz a jövőben, hogy megtiltsa a kezelőorvosának, hogy azokat az adatokat, amelyek közöttük keletkeztek, kiadja a háziorvosnak . Aztán az már egy további kérdést vet fel, hogy ez mennyiben áll a beteg érdekében, de ezt legalább maga döntheti el. Továbbá az is védi az egyént, hogy statisztikai célból vagy publikációban csak úgy kezelhetők adatok, hogy az a személy azonosítására alk almatlan legyen. Mert azt - nem vitatom - bárki megtudhatja Magyarországon, hogy hány vesebeteg van, de hogy kik ők, azt már nem. Jó, hogy szabályozva lesz ezután, kik lehetnek jelen a gyógykezelés során. Különös tekintettel kell itt kitérni az oktatásra, mert ahhoz az egyén kifejezett hozzájárulására lesz szükség. Ez alól kivételek - jellegüknél fogva - az oktatókórházak, hiszen aki oda megy, az tudja, milyen intézményt keresett fel. Jó az is, hogy a javaslat kitér a társadalombiztosítási adatkezelésre, és kimondja: amennyire lehet, védett legyen - és itt bizony csak amennyire lehet, mert például név és lakcím nélkül érdekes lenne a nyugdíjfolyósítás. A védettséget itt kifejezetten az jelenti, hogy ne akármelyik társadalombiztosítási dolgozó juthasson adath oz, hanem csak azok, akik megállapítanak, folyósítanak vagy ellenőriznek. Aztán itt vannak a különféle nyilvántartások vezetésének kötelezettségei, amelyek szintén nagyon fontosak a törvényben. Ezek a nyilvántartások egyértelműen védik a közérdeket is és a magánérdeket is, nem kis feladatot adva persze az egészségügyi dolgozóknak. Érdemes tudnunk azt is, hogy kikről és milyen adatokat kell nyilvántartani. A kezelőorvosnak a fertőző megbetegedésben szenvedőkről, a védőoltásra kötelezettekről, a kábítószerél vezőkről; a tisztiorvosnak a fertőző megbetegedésben szenvedőkről; a háziorvosnak az általa ismert összes egészségügyi adatról; a gyógyszerésznek pedig az orvosi rendelvényre kiállított kábítószert tartalmazó gyógyszerrendelvényekről. A nyilvántartások köt elező megőrzési időtartama - a javaslat szerint - harminc év, a zárójelentéseké ötven év, azután meg kell őket kötelezően semmisíteni. A recepteket három évig, a kábítószeres recepteket pedig öt évig kell őrizni. A nyilvántartások egy másik fajtáját jelent ik azok, amelyek arról szólnak, hogy kik és milyen célból jutottak egészségügyi adathoz. Ez egy rendkívül fontos, garanciális jellegű adattár lesz, ahol a javításoknak is egyértelműen ki kell tűnniük, és a speciális adatok védelmének alappillérei lesznek. Mert bármikor kikereshető és nyomon követhető, hogy ki kért, ki kapott, miért és milyen egészségügyi információt. Ennek a nyilvántartási módozatnak különös jelentősége van a külső szerveknek vagy külső egyéneknek kiadott adatok vonatkozásában. Megjelenik a törvényben egy teljesen új feladat is, ez pedig az adatvédelmi felelős feladatköre. Minden húsz fő feletti intézményben kötelező lesz ilyen feladattal megbízni vagy egy orvost, vagy egy jogászt, vagy egy adatvédelemben gyakorlatot szerzett, felsőfokú végz ettségű szakembert. Mindig az adott intézmény vezetője fogja kinevezni, megbízni, de az adatok védelméért maga a vezető, tehát az igazgató felel. Fontos tudnunk ezt a nagyon jelentős, garanciális jellegű szabályt. Jó tudni, hogy a törvény el fog rendelni k ülönféle értesítési kötelezettségeket is, amelyek egyértelműen az egyén érdekeit szolgálják. Így például a vele született rendellenességekről értesíteni kell a törvényben megjelölt szervet, vagy nemzeti rákregisztert kell vezetni. Jó tudnunk azt is továbbá , hogy a tajszám, tehát a társadalombiztosítási azonosító jel önmagában nem alkalmas a konkrét személy azonosságának megállapítására. A végére hagytam, mert szerettem volna mindenképpen kiemelni, hogy miért mérföldkő ez a törvény az egészségügyet érintő j ogalkotásban. Mert pontot tesz végre egy mindmáig eldöntetlen és rendezetlen ügyre, nevezetesen: mit van joga megtudni egy embernek saját betegségéről és a gyógykezelés folyamatáról, illetve mit tudhatnak meg a hozzátartozók elhunyt családtagjuk betegségér ől. Azzal, hogy megnézheti a rá vonatkozó adatokat, másolatot is kérhet róla, eldönti ezt a kérdést - ha nem is kimondva. Szerintem jó ez a megoldási mód, mert ha valaki nem akarja tudni, hogy mi a baja, nem muszáj neki. Viszont ha akarja, akkor minden fel világosítást meg kell adni a
