Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 11 (252. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó adatok kezeléséről szóló törvényjavaslat általános vitája - KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1285 csak egy részét szabályozzák, másrészt nem mindenben felelnek meg az európai normáknak, illetve esetenként az információszabadság elve sérül azáltal, hogy az érintett nem fér hozzá saját adataihoz. (10.00) A javaslat az egészségügy területére specifikus szabályokat tartalmaz, kapcsolódva a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyi lvánosságáról szóló törvényhez. Rendelkezéseit csak ott kell alkalmazni, ahol az előbbi törvény nem szabályozza a kérdést, vagy eltérő szabályok megalkotása volt indokolt; meghatározza továbbá azokat a részletes szabályokat, amelyekről a személyes adatok v édelméről szóló törvény nem rendelkezik, de amelyek szabályozására lehetőséget ad. A javaslat a már vázolt célokat, az információáramlás veszélyeinek elhárítását és a személyes adatok védelméről szóló törvény előírásaival való harmonizáció megteremtését, v alamint az információszabadság elvének érvényesülését kívánja megvalósítani úgy, hogy meghatározza az egészségügyi adatok, illetve az azokhoz kapcsolódó személyazonosító adatok kezelésének feltételeit. Ezen túl elsődlegesen az egészségügyi ellátóhálózat ad atkezelését szabályozza. Az olyan nem egészségügyi szervek esetén, amelyek egészségügyi adatot kezelnek, fő szabályként az egészségügyi adatkezelési előírások az irányadók, de törvény ettől való eltérést lehetővé tehet. A javaslat az egészségügyi ellátóhál ózattal kapcsolatba került vagy kerülő személyek személyiségi jogait védi az adatokhoz való illetéktelen hozzáféréssel szemben, ugyanakkor az egészségügy működését is megkönnyíti azon vélelem felállításával, hogy az egészségügyi intézményhez való fordulás egyben felhatalmazás is az érintett adatainak kezelésére. Pontosan körülhatárolja, hogy milyen célból milyen adatokat lehet gyűjteni, szabályozza az adatkezelésre jogosult személyek körét. Alapelve az önkéntesség, amelyet csak néhány, a köz érdekében szüks éges esetben tör át a kötelező jelleg, így például egyes fertőző betegségek esetén, bizonyos szűrő- és alkalmassági vizsgálatok elvégzésekor, bűnüldözés vagy bírósági eljárás során. A szabályozás fontos eleme, hogy az adatokat csak a tervezetben meghatároz ott célból, illetve körben lehet továbbítani, összekapcsolni úgy, hogy az érintett személy azonosítható legyen. A nem gyógykezelés érdekében, illetve nem a tervezetben szereplő esetekben történő adattovábbítás esetén csak személyazonosításra alkalmatlan mó don lehet az adatokat összekapcsolni. A tervezet az egészségügyi ellátóhálózaton belül is szigorítja a személyazonosításra megfelelő adatok eddig szinte korlátlan továbbítását. A javaslat összhangban van az Európai Unió 95/46/EC direktívájával, amely az eg yénnek a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos védelméről és ezeknek az adatoknak a szabad áramlásáról szól. A tervezet elfogadásával így jogharmonizációs kötelezettségeinknek is eleget teszünk. A törvényjavaslat még egy másik nemzetközi szempontból is jelentős, nevezetesen az Európa Tanács 108. számú egyezménye tekintetében, amely az egyének védelméről szól a személyes adatok gépi feldolgozása során. Magyarország 1993 májusában aláírta az egyezményt, de annak ratifikálása nem történt meg, mert az ad atkezelési szabályok akkor még számos területen nem feleltek meg az egyezményben foglaltaknak. Az elmúlt időszakban azonban e területen is történtek előrelépések, és már csak az egészségügyi adatkezelési kérdések rendezése várat magára. E javaslat elfogadá sa esetén az egyezmény ratifikálása is megtörténhet. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény végrehajtása során az ágazati azonosítók kialakítása kapcsán már jelentkeztek inté zményi költségek: például szoftverek átállítása a tajszámra, új nyomtatványok. A jelen törvényjavaslat végrehajtása során újabb számottevő költségigénnyel nem kell számolni. Az adatvédelmi eljárások betartása, a tervezett szabályozás szellemének és tartal mának megvalósítása ugyan jelenthet a különböző intézményeknél többletköltséget, de ezek a költségek a meglévő költségekre szétválaszthatatlanul rakódnak rá, illetve ezek a költségek az e törvény hatálybalépésétől függetlenül elvégzendő irodaautomatizálási feladatokhoz kötődnek.
