Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 4 (242. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP):
128 hozzájárulások. Az állami pénzek egyrészt különféle és differenciált normatívák formájában jelennek meg, másrészt szakmai pályázati rendszerekben, programokban. Évente az állami költségvetésben kell majd őket meghatározni, gondolom, nem kevés feszültség és harc árán. Teljes állami fedezet azonban csak az otthonteremtési tá mogatásra és a gyermektartásdíj megelőlegezésére van. Nem nehéz tehát kitalálni, hogy az összes többi kérdésben kőkemény önkormányzati szerepvállalás is szükséges, sőt elkerülhetetlen. Végezetül, ahogyan az időmet nézem, már csak két kérdés tisztázására va n mód, és ezek fontosak. Egyrészt: miért működtek eddig rosszul; helyesebben és szebben kifejezve: miért voltunk elégedetlenek a gyermekvédelem jelenlegi rendszerével? És a másik fontos kérdés, hogy miben számíthatunk változásra, avagy másként: jól foge m űködni ezután a gyermekvédelem Magyarországon? Látszólag nehéznek és bonyolultnak tűnhet ennek a kérdésnek a megválaszolása, azonban szerintem mégsem az. Egyszerűen azért voltunk és vagyunk elégedetlenek ezzel a területtel, mert ide egész egyszerűen sohase m jutott annyi pénz, hogy a feladatot tisztességesen el lehessen látni. Pont ebből következően voltak ugyan jogszabályok, amelyek előírták a képesítési követelményeket, hogy kik foglalkozhatnak ilyen kérdésekkel, azonban mégsem olyan képzettségűek dolgozta k és dolgoznak mind a mai napig ezen a területen, amilyeneket a jogszabályok elvárnak. Az anyagi és - ki kell mondjam - az erkölcsi megbecsülés hiánya is okozza azt, hogy szerintem jó ideig nem lesz vonzó ez a terület, sem a jogászok számára, sem pedig a s zakképzett felsőfokúak számára. És akkor mégis miben várhatunk változást? Amiben a törvényjavaslat mindenképpen változtatást kell hogy hozzon, az a gyermekvédelem szelleme, szellemisége és szemlélete. Átfogó törvény lesz arról, hogy a gyermekvédelem nemcsa k hatósági kérdés, sőt elsősorban nem az. A hatósági eljárást mindig meg kell hogy előzze egy szolgáltató, személyre szabott családi segítség, és ha ez nem megy, csak akkor jöhet a hatósági eljárás. A pénzügyi csapda azonban - ismétlem - benne van a javasl atban, hiszen a jövőbeli gyermekvédelmi rendszer egy koherens egészet képez, és ha pénzhiány miatt csak egyetlen eleme is kimarad, akkor az egész működésképtelen lesz. Veszély tehát van bőven - ennek ellenére úgy döntöttünk, hogy vállalni kell. Az SZDSZfr akció részéről természetesen lesznek módosító javaslataink, amelyek illeszkedni fognak a javaslat egészébe, és főleg pontosító jellegűek lesznek. Az SZDSZ képviselőcsoportjának elvárása a gyermekvédelmi törvénnyel szemben - sok egyéb más mellett - elsősorb an az, hogy emberközpontú, gyermekközpontú legyen és biztosítsa az esélyegyenlőséget. A beterjesztett törvényjavaslat többékevésbé megfelel ezeknek a kívánalmaknak, ezért képviselőcsoportom nevében támogatásra ajánlom képviselőtársaimnak. Köszönöm, hogy m eghallgattak. (Taps.) (10.50) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Győriványi Sándor képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. Utána következik Csizmár Gábor képviselő, Magyar Szocialista Párt. DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP) : Köszönö m a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt években sok ígéretet hallottunk, amelyekből végül is nem lett semmi. 1996. október 1jei kérdésemre Szabó György, akkori népjóléti miniszter úr megígérte, hogy a gyermeki jogokról, a gyámügyről szóló tör vényjavaslat rövid időn belül az Országgyűlés elé kerül, és ígéretét némi késéssel be is tartotta. Külön örömömre szolgál, hogy ebben az egész társadalom számára fontos kérdéskörben annyi elnagyolt és elrontott törvényjavaslat után végre egy alaposabban ki dolgozott törvényjavaslat is a kezünkbe került.
