Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 4 (242. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP):
129 A törvényjavaslat a felölelt jelentős területen az összefüggések bonyolultságánál fogva természetszerűen tartalmaz hibákat, de mégis ki kell jelenteni, hogy e törvény megalkotásával fontos kötelezettségének t esz eleget az Országgyűlés. Fontos ez a törvény azért is, mivel a gyermek jogairól szóló egyezményhez való csatlakozást már 1991ben kihirdette az Országgyűlés, és a határozatnak megfelelően 1993 végéig ki kellett volna dolgozni az egyezmény követelményein ek megfelelően a jogszabályokat. Így hát most, a század végén megszületik ez a jogszabály, amely az átfogó, 1901es családvédelmi törvényre - erre utalt pozitívan a miniszter úr - emlékeztetve mondja ki a megváltozott körülményeknek megfelelő szentenciákat , természetesen a szegényesebb körülményeket - erre is többen utaltak - figyelembe véve, tekintettel voltak erre is. A törvényjavaslat formai részét tekintve talán célszerűbb lett volna az egész javaslatot az 1952. évi IV. törvénybe illeszteni, így alapozv a meg egy egységes családjogi törvény modernebb megalkotását. Ez annál is inkább indokolt lett volna, hiszen a gyermeki jogok vagy az ehhez kapcsolódó jogi és közigazgatási tevékenységek alapvetően mégiscsak a családon belül zajlanak le, illetve azt érinti k. Hogy ennek ellenére mégis önálló törvényjavaslat született, feltételezhetően abból ered, hogy megalkotói egyben a gyámügyi közigazgatás korszerűsítését is meg akarták oldani, nem várva meg a területi államigazgatási szervek általános reformját, illetve átalakítását. Gyakorlatilag talán ez az eljárás érthető, bár aggályos, mivel az elképzelések szerint létrejövő, úgynevezett "integrált közigazgatási hivatal" - idézőjelben, tekintettel arra, hogy ez elég furcsa elnevezés egy hivatal nevére vonatkozóan - és az önkormányzatok, polgármesteri hivatalok kapcsolatrendszere még sok vonatkozásban nem tisztázódott, illetve a későbbiek során alakul ki. Véleményem szerint többek között azért is tolták ki a jogszabály hatálybalépésének időpontját. A törvényjavaslat tar talmi értékelésénél meg kell állapítanunk, hogy más, az Országgyűlés elé kerülő javaslatokkal ellentétben ez a javaslat jól tagolt, áttekinthető, így ellenzése is lényegesen könnyebb, mint más esetben, ahol először ki kell találni, hogy valójában mit is ak ar a jogalkotó. A törvényjavaslat második fejezete egyértelműen rögzíti a gyermeki jogokat és a szülői felelősség kérdéseit, az alkotmánnyal, illetve a nemzetközi egyezménnyel összhangban. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy jogrendünk még ma is nehezen tud alkalmazkodni ezekhez a kérdésekhez. A jogok törvényben rögzítése értelemszerűen megteremt bizonyos garanciális alapokat, de a jogok védelme már jóval kevésbé meghatározott. A jogvédelmet egyedül az állampolgári jogok országgyűlési biztosára ruházza, e z rendkívül kevés. Közismert, hogy a gyermekekkel kapcsolatos bűncselekmények és visszaélések döntő hányada, rejtve marad a családokon belül, így csekély az esélye annak, hogy a legbotrányosabb eseteket kivéve ilyenek eljussanak az országgyűlési biztoshoz. Nem véletlenül hangsúlyozom, hogy a jogvédelem körül problémák láthatók, ugyanis később, a gyámügy feladatkörének vázolásakor, már szinte szó sem esik a gyermeki jogokról. A törvényjavaslat elfogadása esetén feltétlenül folytatni kell annak vizsgálatát, h ogy milyen módon lehet szervezetten érvényesíteni ezeket a jogokat. Hasonló módon zavaró, hogy amikor a felnőttek kötelezettségeiről esik szó, nyoma sincs olyan utalásnak, hogy milyen szankciókkal jár a gyermeki jogok megsértése. Abban az esetben ugyanis, amikor a gyermeki jogok megsértése nem kifejezetten bűncselekmény jellegű, semmi sem történik. A gyermekvédelem ugyanis csak azokkal az esetekkel foglalkozik, amelyek messze túlnyúlnak az alapvető gyermeki jogokon. Ezzel kapcsolatban még azt szeretném kiem elni, hogy a 8. § rögzíti a gyermek jogát a szabad véleménynyilvánításhoz, és ezen belül azt is, hogy az őt érintő ügyekben panasszal éljen. Ezt a jogot a törvényjavaslat indoklása is rendkívül fontosnak tekinti. Azonban teljesen figyelmen kívül marad, hog y ezt a jogot hogyan lehet gyakorolni. Nyilvánvaló, hogy egy felnőtt számára nem okoz gondot, vagy legalábbis lényegesen könnyebb megtalálni azt a fórumot, ahol sérelmével kapcsolatban panasszal élhet, bár néha ez még a felnőttnek sem sikerül.
