Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 11 (252. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP):
1266 fontosságúnak tartották. Klebels berg Kunó első intézkedése az volt, hogy felemelte a tanárok - az egyetemi, a középiskolai és az akkori elemi népiskolai tanárok - fizetését, mert azt mondotta, hogy a rosszul fizetett, elégedetlen, sőt - ez Magyarországon nem volt jellemző - sztrájkra kés zülő pedagógusokkal jó nevelői munkát végezni nem lehet. De ha valakinek más nosztalgiája van, annak elmondhatom, hogy Makarenko első lépése az volt, hogy kirúgta az intézetéből azokat a 40 rubeles pedagógusokat, akik csak arra voltak alkalmasak, hogy szét verjék az oktatás még meglevő, a szovjetben működő embrionális eredményeit is. Ennek következtében úgy gondolom, nekünk is szakítani kellene a Gárdonyi által a nemzet napszámosainak nevezett pedagógusokkal, és legalább a nemzet szakmunkásainak színvonalára kellene emelni őket. Úgy gondolom, ezt igazán biztosíthatnánk. Köszönöm. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Szabó Zoltán államtitkár úrnak. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztérium i államtitkár : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném megjegyezni, hogy a tárca - tiszteletben tartva a felsőoktatási intézmények autonómiáját - nem kíván tanácsot adni arra nézve, hogy egyes intézmények honnan teremtsék el ő a működéshez szükséges összegeket. (Derültség az ellenzéki oldalon.) A tárca mindössze azt merészelte állítani, hogy a számok eléggé makacs dolgok, és e számok azt bizonyítják, hogy a felsőoktatási dolgozók béremeléséhez szükséges forrásokat az ez évi tá mogatásnövekedés tartalmazta. Azt is állította a tárca, hogy természetesen - mint mindenki másnak - a felsőoktatási intézményeknek is vannak kiadásaik és bevételeik, és a kiadásaikat a bevételeikből fedezik. E bevételek egyike - de korántsem kizárólagos be vétele a felsőoktatási intézménynek - az állami működési támogatás. A probléma ott jelentkezik és jelentkezhet, hogy az állami támogatás, a költségvetési támogatás a kincstári rendszerben 1/12enként havonta érkezik, miközben az intézmény saját bevétele es etleg csak szeptemberben keletkezik, ámde a márciusi számla magasabb, mint az augusztusi, tekintettel arra, hogy februárban van oktatás és kell fűteni, míg júliusban nincs oktatás és nem kell fűteni. (8.40) Ebből következően elképzelhető, hogy a márciusi k ifizetéseknél feszültségek keletkeztek egyes felsőoktatási intézményekben, ezeket a kiadások belső szerkezetének átcsoportosításával, a kincstári rendszertől való eltéréssel és a kifizetés előrehozásával lehet kezelni, és erre nézve a tárca készséget mutat ott. Mindössze ennyit állítottunk, amikor azt mondtuk, hogy a felsőoktatási intézményeknél az egész évre meglévő pénz elég az egész éves béremelés kifizetéséhez; ha márciusra nézve az a havi bevétel és az a havi kiadások nem hozhatóak összhangba, akkor seg ítünk ezen a problémán a Pénzügyminisztériummal egyetértésben. Azt gondolom, hogy ezzel még olyan súlyos vétket nem követtünk el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót Szabad György ú rnak, a Magyar Demokrata Néppárt frakcióvezetőhelyettesének. DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP) : Tisztelt Elnöknő! Tisztelt Országgyűlés! Olyan témáról esik most szó, amiről az elmúlt időszakban ismételten szó esett, indokoltan. Március 15ére készülve 150 évvel ez előtti bölcsességekben lapozgattam. Az egyik legnagyobb profi politikusunk, Kossuth, éppen 150 éve, 1847ben egy kis maximában úgy foglalta össze tanácsát a kormányzatnak, hogy az a bölcs kormányzat, amely nem azzal dolgozik, hogy a kénytelenségnek enged, hanem azt teszi, hogy a
