Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 11 (252. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - VARGA MIHÁLY (Fidesz): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. OROSZ ISTVÁN, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sport bizottság alelnöke:
1267 kénytelenséget megpróbálja megelőzni. Természetes dolog. Nézzük most ebben a kérdésben, egy kis seregszemlében a közvetlen elmúltak mozzanatait! Az elmúlt évben többek között a felsőoktatásról alkotott törvényt az Országgyűlés. Enne k a vitájában ismételten felmerültek azok a problémák, amelyek most égetővé váltak, amelyek kénytelenséggé alakulnak. Tessék visszalapozni a költségvetés vitájába: megvolt az előrejelzés, hogy milyen problémák fognak jelentkezni, ha a kormányzat megoldást nem talál, és azután most elénk gördült egy olyan helyzet, amelyben a kormányzat biztos felismeri majd, hogy kénytelen abba az irányba lépni, amit a figyelmeztetések tanácsoltak neki. Vonatkozik ez a felsőoktatásra, vonatkozik az oktatásügyre, és azt kell mondanom, a kormányzat egész politikájára. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Varga Mihály úrnak, a FideszMagyar Polgári Párt részéről. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnálom, hogy a kultuszminiszter úr ma ismét nincs a körünkben: elég ritka vendég a parlamentben, talán hogyha sűrűbben venne részt ezekben a vitákban, akkor jobban ismernénk azt, éppen mi a mű velődési minisztérium álláspontja. (Bauer Tamás: És a Fideszfrakció hol van? - Dr. Avarkeszi Dezső: Huú, de sok fideszes van itt! Egy emberként itt vannak! - Közbeszólások.) Tegnap Pokorni Zoltán kollégám hívta fel napirend előtt arra a figyelmet, hogy mi lyen lehetetlen állapotot teremtett a kormány magatartása ebben a kérdésben. Egyre több jel utal arra, hogy a kormány ebben a kérdésben is időhúzásra játszik, és azokat a feszültségeket, amelyek a felsőoktatásban megjelennek, valamilyen módon időhúzással p róbálja eltüntetni. A mai lapok beszámolnak arról, hogy a felsőoktatási dolgozók szakszervezete milyen pontokon tartja hibásnak ezt a fajta kormányzati magatartást. A szakszervezet elnöke elmondja, hogy a három hete folyó megbeszéléseken a kormány részéről semmilyen új elem nem merült fel a probléma kezelésére; elmondja továbbá azt is, hogy a kormány részéről (Sic!) cáfolja azokat az álláspontokat, véleményeket, amelyek szerint a felsőoktatás bőségesen el van látva, irigylésre méltó helyzetben van. Sajnálat tal kell megállapítanunk, hogy annak idején, amikor miniszterelnök úr egy külön sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a modernizációs program elkészült, és ennek két alapeleme van: egyrészt a mezőgazdaság, másrészt pedig a felsőoktatás; és erre alapozva pr óbál a kormány valamilyen kitörést elérni, ebből a két pontból egyik sem valósult meg, a kormány mozgása mind a két területen ellentmondásos, sőt, rossz. Úgy tűnik, hogy a mezőgazdaság után az oktatás, a felsőoktatás lesz az a pont, ahol a kormány újra hib ázik, újra konfliktusokba, értelmetlen válságokba keveredik. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Orosz István úrnak, az oktatási bizottság alelnökének. DR. OROSZ ISTVÁN , a z oktatási, tudományos, ifjúsági és sport bizottság alelnöke : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy vélem, hogy amit Csépe Béla képviselőtársam napirend előtt felvetett, az egy élő probléma, ezt tapasztalhatom magam is egyetemi oktatóké nt, tehát meg tudom erősíteni mindazt, amit Csépe Béla mondott. Azt hiszem, arra kell keresnünk a választ, hogy miből adódik ez a gond, mi az oka annak, hogy ez a helyzet a felsőoktatásban kialakulhatott. Két olyan törvényt fogadott el az elmúlt évben a pa rlament, ami közreműködhetett abban, hogy ez a gond kialakult: az egyik a költségvetési törvény, amelyben, azt kell mondanom, minden más ágazatnál magasabb emelést kapott az oktatásügy és a felsőoktatás; a másik a közalkalmazotti törvény, amelyben új besor olásokra volt szükség. Ezek az új besorolások most születtek volna meg,
