Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 4 (242. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SARKADINÉ DR. LUKOVICS ÉVA (SZDSZ):
126 Nemesek és az alapvető emberi értékeknek megfelelőek azok a tételes jogok, amelyeket a javaslat csokorba gyűjt. Így például csak kiragadva: minden gyermeknek joga van a jólétet biztosító saját családi környezetben való nevelkedéshez, vagy joga van az emberi méltósága tiszteletben tartásához. Ugyanakkor helyesen ren delkezik a törvényjavaslat a gyermekek kötelezettségeiről is. Így működjön együtt szülőjével vagy gondozójával, illetve teljesítse tanulmányi kötelezettségeit. Tudjuk, nincs is mindaddig baj, ha egy gyerek akár teljes családban, akár valamelyik szülőjénél, akár valamelyik áldozatkész családtagjánál nevelkedik. A baj akkor kezdődik, ha csorbát szenved az élet rendes menete, és az államnak vagy a külvilágnak kell valamilyen formában beavatkoznia abba a körbe, ahol igazán nincs helye. Olyan feladatot kell ilye nkor teljesítenie, amelyet jól ellátnia majdnem egyenlő a képtelenséggel, amelyet sérelmek és feszültségek kísérnek; ahol a gyerek elkerülhetetlenül ügyiratszám is lesz, munkafeladat is lesz, és sok más is lesz, ami egyébként nem őmaga. Mindezekből számomr a az következik, hogy ha a gyermekvédelem állami, önkormányzati feladatait és eszközrendszerét kívánja a törvényhozás meghatározni, azt a létező, lehető legnagyobb gondossággal kell tegye. Ugyanis a hibás megoldások hallatlanul kártékonyak lehetnek. Egyeté rtek a javaslatban világosan megfogalmazott alaptétellel, hogy a gyerek mindaddig maradjon a saját családjában, ameddig csak lehet, és pusztán anyagi okokból egyetlenegy családot se lehessen szétszakítani. Nagy kérdés viszont, hogy hol ez a határ, és mikor veszélyeztetett egy gyerek a valóságban. Erre korrekt válasz a törvényszövegben nincs, de talán nem is adható. Annak eldöntése - nem csekély felelősséggel - mindig annak az adott konkrét üggyel foglalkozó szakembernek a kezében van, aki a családdal találk ozik. A való élet szomorú bizonyosságaival azonban mindannyian találkoztunk. Tudjuk, hogy mindig voltak, és valószínűleg lesznek is olyan helyzetek, amikor egy gyerek, sajnos, jobb helyen van egy számára idegen környezetben, mint vér szerinti felmenőinél - szándékosan fogalmaztam így. S ezekre a helyzetekre fel kell készülni. Aligha van közöttünk olyan valaki, aki ne hallott volna szörnyű eseteket apákról, akik megerőszakolják saját gyermeküket, vagy szülőkről, akik más egyéb módon kínozzák saját gyermeküke t. De akár kevésbé elrettentő példa is elég lehet ahhoz, hogy közbe kelljen avatkozni egy felelős közösségnek, például akkor, ha egy anya vagy apa gyermekét veszélyeztető módon nem gondozza. Az erkölcs és a jog találkozása, amivel jelenleg foglalkozunk, és ez bizony, mint annyiszor, nem kevés problémát vet fel. Mert az erkölcs igen sokféle megítélés alá eshet, igen sokféle lehet. Maga a törvényjavaslat a téma súlyához illően meglehetősen hosszú. Mi, képviselők 90 oldalon 181 szakaszban vehettük kézhez. A ja vaslatszöveg kiterjed - a már előzőekben felemlített alapvető gyermeki és szülői jogokon és kötelezettségeken túl - az állami és az önkormányzati feladat- és eszközrendszerre, a gondoskodás formáira és a szervezetére. Sorra górcső alá venni mindezeket - úg y vélem - egy ilyen alapos miniszteri expozé után teljesen értelmetlen lenne, azonban elsősorban az újdonságokra koncentrálva szükséges néhány dolgot kiemeljünk. (10.40) Első helyre kívánkozik a gyermekvédelmi szakszolgálat vagy a gyermekvédelmi szolgálat kiemelése. Ha igaz, ez valami teljesen új ellátási forma lesz. Hangsúlyozni érdemes, hogy az elképzelések szerint ez nem hatóság, hanem szolgáltatás lesz, annak klasszikus értelmében. Azért érdemes és kell vele ilyen sokat foglalkoznunk, mert szerintem nem túlzás az állítás: ennek az intézménynek a sikeres működésén fog múlni a jövő megfelelő és eredményes gyermekvédelmi rendszere. Az alapellátás pilléréről van szó, amelyet majd az önkormányzat, a helyi önkormányzat hoz létre. Teheti ezt akár önálló intézmé nyként, vagy saját meglévő vagy megszervezendő családsegítő szolgálatainak keretében, vagy mondjuk, kisebb településeken egy szakképzett, elhivatott személy foglalkoztatásával. Feladatai igen sokrétűek lesznek, hiszen a családsegítéstől a veszélyeztetettsé g
