Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 4 (242. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SARKADINÉ DR. LUKOVICS ÉVA (SZDSZ):
125 törvényjavaslat általános vitára bocsátásáról. A bizottság tagjai - és nálunk sem volt parázs vita - egyetértettek abban, hogy nagyon fontos, nagy horderejű és közérdeklődésre számot tartó törvénytervezet van előttünk. Évek óta készülő tervezetről van szó, ami társadalmi viták, a szakemberek véleményének kikérése alapján sokat változott, és előnyére változott. A törvénytervezet készítői mindemellett elfogadják a benyújtás óta megfogalmazott javaslatokat, nyitottak a törvény szell emét erősítő módosításokra. A törvény szellemével kapcsolatban két gondolatot szeretnék kiemelni a bizottságban elhangzott vélemények alapján; a gyermekek jogát arra, hogy saját családjukban nevelkedhessenek, és ehhez a társadalmi környezetnek, a hivatalna k minden támogatást meg kell adnia. A gyermekjóléti szolgálat mint szolgáltatás a helyi önkormányzatok feladata lenne. Hiszen a gyermek közvetlen környezetében van mód arra, hogy a segítség, legyen az életvitelhez nyújtott tanácsadás a család számára, vagy szociális vagy pénzbeni támogatás, hatékony csak akkor lehet, ha a közvetlen környezetben adódik. A törvény szelleme, a törvénytervezet alkotóinak szándéka, hogy ne csak a bekövetkezett vészhelyzetben, hanem azt megelőző segítségre is nyújtson lehetőséget . S ez nagyon fontos gondolata a törvény szellemének, nagyon fontos a törvény szellemében. Ugyanakkor a szándék nem mindig olvasható tisztán a tervezet szövegéből. Módosító javaslatainkkal ezt a szándékot szeretnénk majd megerősíteni. A másik gondolat, ami nálunk is felmerült, a finanszírozás kérdése. A '97es költségvetésben már jelentkezik az az összeg, amivel elindíthatjuk a szervezet kialakítását. Ugyanakkor a gyermekjóléti és szociális normatíva, ismerve egyes önkormányzatok helyzetét és a lakosság igé nyeit, félő, hogy a szociális kiadásokra fordítódik elsősorban, és a gyermekjóléti szolgálat működésére kevés maradhat. Ebben az önkormányzatokat mindenképpen érdekeltté kell tenni. Még egy gondolat a szakszerűségről. Ha az érintett hivatalok, intézmények, megfelelő jogkörrel és szaktudással rendelkező szakemberek segítségével társadalmi szintre tudjuk emelni a gyermekvédelem gondolatát, akkor hatékonyabban tudunk a megelőzéssel is foglalkozni, és csak a legvégső esetben kell a hatóságnak, az államnak beava tkozni a család és a gyermekek életébe. A bizottság ezekkel a gondolatokkal, 2 tartózkodás mellett, 12 igen szavazattal a törvénytervezetet általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm a figyelmet. (Gyér taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Kö szönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselői felszólalásokra kerül sor. A házbizottság ajánlása szerint az első körben a frakciók nevében először felszólalók részére 15 perc, a második, illetőleg harmadik kormánypárti felszólaló részére 1 0 perc áll rendelkezésre. Továbbá az első körben kétperces felszólalásra nem kerül sor. Megadom a szót Sarkadiné Lukovics Éva képviselő asszonynak, Szabad Demokraták Szövetsége. Őt követi Győriványi Sándor képviselő úr, Független Kisgazdapárt. DR. SARKADINÉ DR. LUKOVICS ÉVA (SZDSZ) : Elnök úr, köszönöm a szót. Kedves Képviselőtársaim! Nemcsak nemzetközi jogi kötelezettségeink teszik szükségessé, hogy az Országgyűlés végre foglalkozzék gyermekjogi kérdésekkel. Minden önmagára adó országban törvény ek rögzítik, hogy a társadalmat, az államot és a szülőket milyen jogok illetik és milyen kötelezettségek terhelik, de megközelíthetjük a kérdést akár úgy is, milyenfajta felelősséggel viseltetnek a gyermekek iránt. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy eddig nem voltak ilyen törvények, amelyek e témában születtek. Tehát gondoljunk csak az egészségügyi törvényre vagy a közoktatási törvényre, de a teljesség igényével megalkotott jogszabály nincs, és nem is volt mind a mai napig. Mától tehát többéves vajúd ás után néhány héten keresztül azon fogunk fáradozni, hogy legyen. De hogy ezt meglátásom szerint csak egy kissé szkeptikusan tehetjük, bízom abban, hogy mondandóm során majd kiderül, hogy miért.
