Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 10 (251. szám) - Határozathozatal napirendi ajánlás kiegészítéséről - Az ülés napirendjének elfogadása - A magyar-orosz olajszállítások és az orosz államadósság hasznosítása során felmerült összeférhetetlenségek, valamint a politikai döntéshozók és a gazdasági élet résztvevőinek esetleges összefonódását vizsgáló bizottság jelentésének elfogadásáról szóló... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP):
1221 főösszegét és hiányának összegét. A törvény számszaki mellékletei nem tartalmaznak utalást az olajimport ellentételezésével vagy a kialakult hiánnyal kapcsolatban. A Magyar Köz társaság 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1995. évi CIV. törvény 1. §a az 1994. évi költségvetés végrehajtását 3217 millió forint hiánnyal hagyta jóvá, illetve a költségvetés végrehajtását úgy fogadta el, hogy tudomásul vette az államadóss ág belső adósságra történő konvertálását. A hivatkozott törvény (2) bekezdése szerint az Országgyűlés tudomásul vette, hogy a költségvetési hiány finanszírozására a költségvetési törvény 3. §ában kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter 1995. ápril is 30áig 3000 millió forint értékben államkötvényt bocsátott ki, tisztelt képviselőtársaim, amely utólagosan "azonos összegben váltott ki kincstárjegyállománynövekményt". Az Országgyűlés, igen tisztelt képviselőtársaim, tehát a költségvetés végrehajtását úgy fogadta el, hogy tudomásul vette az államadósság belső adóssággá történő konvertálását! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdálkodási bizottság üléseiről emlékeztető készült, melyek alapján az események rekonstruálhatók lennének, azonban a jelentés mellék lete nyilvánvaló szándékkal emeli ki, hogy a bizottsági ülésekről készített emlékeztetők nem publikusak. Olyannyira nem publikusak, hogy a parlamenti bizottságnak sem volt módja beletekinteni, mellyel a bizottság tényfeltárási kötelezettségét és jogát a ko rmány - mint a gazdálkodási bizottság felügyeleti szerve - döntő mértékben akadályozta. (20.00) A kérdés, hogy miért nem fizettünk az oroszoknak. Vagy nem fogadták volna el a dollárjainkat? A bizottság létezésére és működésére vonatkozó adatokat tartalmaz Mándoki Zoltán volt vezérigazgató 1996. március 22ei leveléhez mellékletként előterjesztett, 1996. március 14ei bizottsági jelentés. E jelentésből kiemelést érdemel az alábbi mondat, mely alátámasztja az MNB elnökének és az illetékes minisztériumok vezet őinek felelősségét: "A minisztériumok és az MNB képviselői olyan megfontolásból vesznek részt az üléseken, hogy figyelemmel kísérhessék és ellenőrzésük alatt tarthassák az kőolajimportbeszerzéseket, mivel erre a kormányzati költségvetés garanciát biztosít ." Dunai Imre hivatkozott levele szerint az 1995 májusában az adósságállomány leépítése tárgyában született 3053/1995. számú kormányhatározat semmilyen összefüggésbe nem hozható a drámai mértékben felhalmozódó magyar olajadósság kérdésével; nem hozható azé rt sem, mivel az oroszok jogszabályban is kimondták: a nekünk szállított olajért csak dollárt fogadnak el. A parlamenti vizsgálóbizottság 1996. február 29ei ülésén meghallgatott Mándoki Zoltá n kiemelte: "A magyar piac olyan sajátos piac, amely könnyen és viszonylag olcsó szállítási útvonalon elérhető." Hangsúlyozta: "Ez a piac egy olyan piac, amely időben és megfelelő árat tud fizetni a kőolajért. Mindezek okából hazánk rendkívül vonzó értékes ítési terület. Ennek volt betudható, hogy az úgynevezett blenti árral szemben a Mol jelentős árengedményt tudott elérni kezdetben, mert ez a diszkont később sajnálatos módon részben lemorzsolódott." Suba József, a bizottság 1996. március 29ei ülésén a lén yegre tapintott, kijelentvén: "Az előző kormányok, ha lehet, legalább olyan rosszul álltak hozzá a Molhoz, vagy még rosszabbul. Ahol most van a Mol, azt egy négyéves időszak alatt folyamatosan, a mindenkori kormány hozta létre, fejőstehénnek használva, nem etetve, nem őrizve, gondatlan gazda módjára." Mindezek lefordítva az államkincstár nyelvére azt jelentik, hogy a Mol az állam által előírt rátétekkel belföldön értékesíti az olajat, és az ily módon realizált árbevételt a költségvetés úgy nyeli el, hogy ab ból sem a szállító kifizetésére, sem a Mol nyereségének biztosítására nem futja. A tanú csak a fejőstehén személyében téved: a fejőstehén nem a Mol, hanem az egész magyar társadalom. A Molt bele akarják kényszeríteni, vagy bele is kényszerítették egy helyz etbe, így közvetítőt akartak beiktatni a szállító és a Mol közé.
