Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 10 (251. szám) - Határozathozatal napirendi ajánlás kiegészítéséről - Az ülés napirendjének elfogadása - A magyar-orosz olajszállítások és az orosz államadósság hasznosítása során felmerült összeférhetetlenségek, valamint a politikai döntéshozók és a gazdasági élet résztvevőinek esetleges összefonódását vizsgáló bizottság jelentésének elfogadásáról szóló... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DEMETER ERVIN (MDF):
1210 Meg kívánom említeni - hogy mennyire van piaci értéke az ilyen követelésállomá ny birtoklásának , ez az ominózus Nádor Részvénytársaság árulta ezt a követelésállományt - 10 százalékért árulta. Erre dokumentumok léteznek. Tehát ennek igenis van piaci értéke; attól van piaci értéke, hogy a verseny kizárásával és minimális áron juthatt ak hozzá a bennfentes szereplők. A harmadik gazdasági érdekcsoport, amit említettünk, egy System Consulting nevezetű korlátolt felelősségű társaság. Ez a korlátolt felelősségű társaság is valószínű, hogy nem innen vett tudomást róla, hogy lehetősége van kö vetelésállomány kivásárlására, mert ezek között a tételek között nem szerepel villamos energia, és ő villamos energiát hoz be; tehát van, akinek sikerül ez, csupán a magyar állam képviselőinek nem sikerül, magánemberként sikerül. Ez a kft. az Ukrajnából me gvásárolt villamos energiát természetesen itt, Magyarországon a többségi, illetve döntően állami tulajdonban levő villamos társaságnak adja el. Minden úgy működik, mint eddig, jön a vezetéken a villamos energia, csupán egy kis papírmunka kerül be a dologba : bekerül a magyar és az orosz fél közé egy magyar korlátolt felelősségű társaság és egy amerikai korlátolt felelősségű társaság, amelynek természetesen ugyanaz a tulajdonosa. Az szinte természetes, hogy ő is a minimáláron kapja meg ezt a követelésállomány t, természetesen versenyfeltételek nélkül, minimáláron, így nála jelentkezik az a haszon, ami tisztességes versenykeretek között a költségvetést gyarapíthatta volna. Ennek a korlátolt felelősségű társaságnak egyszemélyes tulajdonosa egy volt ipari és keres kedelmi miniszter: Kapolyi Lászlónak hívják. Természetesen, ha a politikai kapcsolatokat keressük, nem azért állítható, hogy politikai kapcsolatban van a Szocialista Párttal, mert minden kongresszuson az első sorban ül a díszvendégek között, hanem azért, m ert egy közös üzleti vállalkozása van a Magyar Szocialista Párttal; MagyarUkrán Kereskedőház Kft. néven tulajdonostársa annak a Kossuth Kereskedőház Kft.nek, amely köztudottan a Magyar Szocialista Párt üzleti vállalkozása. Sokszor felvetődik a kérdés, ho gy használte vagy ártott - illetve sokszor felvetődik az állítás, hogy ártott - a magyarorosz államadósság lebontásának az, hogy a parlamentben országgyűlési képviselők felvetették ezt a kérdést, és meg merték kérdőjelezni, hogy ez a bennfentes informáci ókon alapuló követeléskiáramoltatás megfelele az ország érdekeinek, és azt mondják, hogy ez hátrányosan érintette az adósság lebontását. Ez lehet egy elméleti felvetés, de könnyű helyzetben vagyunk, mert az élet válaszolt erre a kérdésre, és konkrét gyak orlati példa alapján meg tudjuk mi is adni erre a választ. A parlamenti felszólalásokat követően négy új gazdasági társaság tett ajánlatot a tárcaközi bizottságnak. Ebből az egyik, az említett Nádor Részvénytársaság azért nem tekinthető újnak, mert az ügyv ezetője megegyezik a Famáka Kft. ügyvezetőjével, így tisztában volt a minimálár összegével. (19.10) De a másik három gazdasági társaság közül mindenki magasabb árra adott ajánlatot, és magasabb áron kötött szerződést, mint az általam bennfentesnek mondott vállalkozók. Ez a követelésállománynak nem nagy összegét érinti, mindössze 51,1 millió USAdollárt, de ezen a kis összegen is mintegy 400 millió forinttal fizettek többet, mint a minimálár. Ha semmi más értelme nem volt a parlamenti felszólalásnak, mint az , hogy jelentkezett három olyan vállalkozó, aki nem bennfentes, és a minimálárnál nagyobb ajánlatot ad, és ezzel a költségvetés 400 millió forinttal gazdagabb lett, úgy gondolom, hogy minden képviselő, aki ebben a felvetésben és a bizottság munkájában rész t vett, hasznosan tevékenykedett, mert 400 millió forinttal gazdagodott a költségvetés. Ez persze felveti azt a kérdést is: vajon ha a teljes követelésállomány versenyfeltételek között kerül értékesítésre, mennyivel tudott volna több pénzhez jutni a költsé gvetés? Úgy gondolom, hogy erre a kérdésre nem nekünk, hanem az ipari tárca illetékeseinek kell válaszolni. A követelésállományok felhasználására a két miniszterelnök közötti szerződés a szerződést követő három évet jelölte meg határidőké nt. Ez 1994. április 1jén történt. Több találgatást lehet az újságok hasábjain olvasni, hogy ennek az érvényesítési határideje december; én vélelmezem, hogy április. Hiányolom, hogy ipari tárcától nem kaptunk erre egyértelmű választ, de azt is hiányolom,
