Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 10 (251. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP):
1173 ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter úrnak. DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szó esett itt a na pirend előtti felszólalásban padlássöprésről, valamint a parasztok meggyalázásáról. Szeretném ezzel kapcsolatosan megjegyezni, hogy a kormány szándékaitól ez nagyon messze áll. A kormány a tárgyalásokra végig nyitottságot mutatott, és a társadalmi béke meg őrzésére törekedett, és a jövőben is arra fog törekedni. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szabad György frakcióvezetőhelyettes úr, MDNP, akinek m egadom a szót, annak megjegyzésével, hogy az előtte lévő két frakció hozzájárult a sorrendcseréhez. Szabad György frakcióvezetőhelyettes úré a szó, MDNP. DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Néppárt ne vében Esterházy Jánosra kívánok emlékeztetni. Negyven éve, hogy a halál megnyitotta börtönének kapuját, és az életfogytiglanra ítélt fogoly átléphette a halhatatlanságba vezető küszöböt. Nem túlzás erről szólni, hiszen Esterházy János úgy vált a második vi lágháborút előző és követő nehéz korszakok kiemelkedő személyiségévé, hogy nemcsak élt azzal a lehetőséggel, amit számára, fiatalon a csehszlovákiai magyarság politikai vezetőjévé való megválasztása jelentett, hanem bátor volt a tekintetben, hogy jogvédővé emelkedett a legnehezebb időszakokban. 1938 után nem élt azzal a lehetőséggel, hogy a felvidéki magyarság politikai vezetőjeként a könnyebbik utat válassza, hanem ott maradt a magyarság azon töredékénél, amelyik ki volt téve annak, hogy ellenérzések nehéz zé teszik helyzetét. Esterházy János szlovák és magyar testvériségről beszélt akkor, amikor az egymás elleni uszítással lehetett itt és ott legnagyobb dicsőséget szerezni. Esterházy János támogatta üldözött zsidó honfitársait, és támogatta a Csehszlovákiáb ól menekülni kényszerülő politikusait a korábbi, még meg nem szállt időszaknak. Esterházy János a kor nyugati megítélőinek fogalmazása szerint KözépEurópa legbátrabb emberének mutatkozott, amikor 1942 tavaszán - egyetlenként a szlovák parlamentben - nem v olt hajlandó legalizálni a zsidók deportálását. Esterházy János 1945ben - sokak tanácsa ellenére - nem menekült. Bízott abban, hogy politikai cselekedetei megtámadhatatlanok. A cselekedetek azok is maradtak - az ő személye nem. A kommunista párt egyik vez etője személyesen adta át a rá állítólag terhelő iratokat, és szolgáltatta ki személyét a megszálló szovjet hatalomnak. Szibériai, sarkkörön túli fogság, majd csehszlovákiai börtön követte mindezt, és a jogvédőből vértanúvá vált. Erre kívántam, erre kívánt uk emlékeztetni önöket is. Esterházy János a legnehezebb időkben ember maradt az embertelenségben, tagja halhatatlanjaink csillagkoszorújának. Köszönöm. (Taps.) (16.00) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megköszönöm képviselő úr napirend előtti felszólalását. Győ riványi Sándor frakcióvezetőhelyettes úr kíván reagálni? (Dr. Győriványi Sándor: Igen.) Megadom a szót. DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Mélyen tisztelt Országgyűlés! Esterházy János sorsát talán hasonlónak kell látnunk Kovács Béla hasonló justizmordjához, talán azzal a különbséggel, hogy Esterházy János még a csehszlovák demokráciában kezdte meg a harcát a magyarságért és a
