Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 10 (251. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
1170 Szeretném Szalay Gábor figyelmét felhívni arra a tényre, hogy egy olyan országnak, mint Magyarország, a melynek nincsenek jelentős természeti kincsei, de van egy kiművelt emberfőből álló szakembergárdája, amely a világon az egyik legkitűnőbb, erre a kiművelt szellemi gárdára kell alapozni a jövőnket, és ez legalább tízszeres bevételt tenne lehetővé, mint a b érmunka, a bérrabszolgaság. Tehát én szeretném, (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) ha ebbe az irányba haladna Tatabánya, és nem a bérrabszolgaság irányába. Köszönöm a türelmüket. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Torgyán József frakcióvezető úr, Független Kisgazdapárt. Megadom a szót. (Zaj a bal oldalon. Közbeszólás ugyanonnan: Jézus Mária!) DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönö m a szót, elnök úr. Köszönöm MSZPs képviselőtársaim elismerő moraját, és hadd jelezzem, hogy a napirend előtti felszólalásnak a kisgazda frakció azt a címet adta, "Hová vezet Horn Gyula miniszterelnök útja?". És ezt a témakört csak úgy lehet megközelíteni , hogyha megállapítjuk: az országot a tiltakozás hulláma borítja el. Tiltakoznak a mezőgazdasági termelők azért, mert Rákosi Mátyás óta soha nem látott újabb padlássöprő jelent meg a magyar politika színpadán, és ez a padlássöprő, bár ugyanazt az iskolát j árta a Szovjetunióban, mint Rákosi Mátyás... - de úgy gondolom, hogy olyan elképesztő helyzet talán még Rákosi Mátyás alatt sem keletkezett a magyar mezőgazdaságban, mint most. (15.40) De nemcsak a padlássöprők által agyongyötört, vidéki, mezőgazdasági ter melők sínylik meg ezt a politikát, hanem úgy gondoljuk, hogy kisöpörték az egyetemeket, a kutatóintézeteket, a diákok zsebeit, a középiskolákat, az elemi iskolákat, a kórházakat és mindent, amit a magyar nép létrehozott. Sajnálatos módon Horn Gyula miniszt erelnök úr kisöpörte az 5ös útról a vidéki települések lakóit is, akik korábban fizették az Útalapot; most pedig úthasználati díjjal akarják sarcolni őket. Míg Horn Gyula az útdézsmát vetette ki, és az elképesztően előnytelen koncessziót jogszerűnek minős íti, a francia rendőrség letartóztatta a magyar kormány üzlettársát, az 5ös út társtulajdonosát. Akik pedig valóban takarítani akarnak - a fővárosi és a miskolci szippantókra gondolunk , azokat a HornBauerkormány elszippantotta a munka elől. (Derültség a kormánypártok padsoraiban.) És amíg az egész ország forrong, az egykori taxisblokád barikádviselt veteránja, Pető Iván, a belvárosból ócsárolta (Derültség a kormánypártok padsoraiban.) az arca verítékével és kérges kezeivel földjét művelni akaró magyar népet. Az a Pető Iván mond hamis ítéletet a magyar nép felett, akinek erkölcsi érzületét csak a benzináremelésnek az a része sértette, amikor 1990. október 25én 5660 forintra emelték fel az akkori benzinárakat, de hogy időközben ezen benzinárakat a saját kormánya 150 körüli összegre emelte, az már ugyanennek a politikai irányzatnak az erkölcsi érzületét nem sértette, hanem azt a modernizáció részének tekinti. (Folyamatos zaj.) És ha valaki ezekbe a gyilkos intézkedésekbe belerokkanna, a parasztságot gyalá zó pártvezetés azt egy természetes, az átalakulással járó áldozatnak minősíti. A Pető Iván által mozgósított HornBauerkormány ezt (Derültség a kormánypártok padsoraiban.) stabilizációnak nevezi, holott csak a nyomort, a válságot és kilátástalanságot álla ndósították; és ne csodálkozzanak ezért, hogy a magyar nép az utakra kényszerült, és a Független Kisgazdapárt - amelyről Pető Iván oly elítélően nyilatkozott - természetes, hogy kiállt, kiáll és ki is fog állni a magyar nép mellett, ki fog állni a magyar v idék mellett; és mi úgy gondoljuk, ha joga volt Pető Ivánnak a taxisblokád idején azt mondani, hogy ez a népakarat kinyilvánítása volt, akkor a sokkal inkább és valóban a nép által lebonyolított útdemonstrációkat illetően, úgy gondolom, legalább ez a jog m egilleti (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő lejártát.) a Független
