Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 4 (250. szám) - A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
1141 Megadom a szót Brúszel László képviselő úrnak, MSZP. DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Az imént olyan gyorsan kezdte el az indítványok tárgyaltatását, hogy kicsit talán a késői óra miatt is nem figyeltünk kellően, és ezért elnézést kérek, hogy kissé késve nyomtam meg a gombot. Bauer képviselő úr lényegéb en a 2. pont alatti indítványom első részét elmondta, tehát ezt különösképpen nem kívánom megismételni. Magam is rendkívül fontosnak tartom, hogy vajon ki is a hitelező. Ezért nem volna célszerű szűkíteni a jelenlegi, egyébként hatályos rendelkezéshez képe st sem, mert hiszen rendkívül felfokozott várakozás lenne a törvény részéről, hogy csak az elismert követelésre, illetve kérelmezőre terjesztenénk ki ezt a lehetőséget. Ez azt jelentené adott esetben, hogy bizony a kishitelezők, akik kevésbé vannak erősebb helyzetben, mint a nagyok, adott esetben hátrányba kerülnének a nagyokkal szemben, egyszerűen nem tudnának úgymond kicsikarni elismerő nyilatkozatot. Arról a kedvezőtlen lehetőségről nem is beszélve, ami egyébként most is sajnos sokszor előfordul, hogy eg yszerűen az adós, miután kiválóan rossz helyzetbe hozta cégét, és felszámolásba viszi, akkor még ráadásul nem is lehet utolérni. Tehát Csikai képviselőtársammal azt javasolom, maradjunk a nem vitatott, vagy elismert kategóriánál - mindkettő jó. S ez azt hi szem, a gyakorlat által is jobban követhető. A másik módosító indítványunk másik része a pénz- vagy vagyoni követeléssel kapcsolatos. Azt gondoljuk, nincs semmi indoka annak - sem elméleti, sem gyakorlati , hogy a jelenleg is hatályos vagyoni követelés he lyett pénzkövetelésre szűkítsük le a törvény hitelezői fogalmát, hiszen a gyakorlat ezt is megcáfolja, mivel bizony előfordul az is, hogy adott esetben a hitelező követelése nem pénzről szól, nem pénzkövetelésről, hanem egyéb más vagyontárgyról. Az ajánlás 3. pontjában tettünk egy indítványt, amelyről az előbb szólt képviselőtársam is a gazdasági bizottság részéről. Ez a választmánnyal kapcsolatos. Igen, arról van szó, nem kizárt az, hogy több választmány is alakulhat, hiszen másmás hitelezői érdekek fogal mazódhatnak meg az egyes pontokba sorolt hitelezőknél. Ezért célszerű ezt - még megelőzendő a gyakorlati gondokat - törvényben rendezni. Magam úgy látom, képviselőtársammal együtt, hogy ez a módosító indítvány ezt kellően megpróbálja rendezni, tehát ha töb ben jelentik be megalakulási szándékukat, akkor kiket is kell hitelezői választmánynak tekinteni. Természetesen azt a törvény kimondja, s talán ehhez majd egy kapcsolódó indítvány fog további pontosítással fogok szolgálni, hogy az adott gazdálkodószervezet nél egy választmány működjék természetesen, a lehetőség szerint. De ezt megelőzően - még egyszer mondom - alakulhat több is. Ebben az esetben ezt a törvénynek kell rendezni, nem lehet kizárólag a bírósági joggyakorlatra bízni. Köszönöm szépen, ennyit a mód osító javaslatokról. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Sepsey Tamás képviselő úrnak, MDF. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Elnök úr igen könnyű helyzetben van, amikor látható többséget kell megállapítania, mert könnyű szemrevételezni a képviselőket. Ennek ellenére úgy gondolom, van értelme a jelenlegi részletes vitában néhány esetben megkérni a kormányt, hogy mérlegelje korábbi álláspontját, és v áltoztassa meg. Ez főleg azért van, mert számos esetben a különféle bizottságok ülésein a kormány ellentétes módon foglalt állást. Ebből számomra az a következtetés vonható le, hogy a kormány álláspontja nem szilárd, egyelőre hajlékony, és befogadja azokat a javaslatokat, amelyek kormánypárti oldalról jönnek, és nagyon jók.
