Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 4 (250. szám) - A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
1140 Köszönöm szépen. Az Országgyűlés kézfelemeléss el, látható többséggel kifejezte az indítvánnyal való egyetértését. Tisztelt Országgyűlés! Eszerint soron következik az első vitaszakasz, az ajánlás 15. pontjai alapján. Mivel felszólaló nem jelentkezett, a vita e szakaszát lezárom, a részletes vita... (S asvári Szilárddal egyeztet.) - elnézést. Tisztelt Országgyűlés! Két képviselőtársunk jelentkezett az első vitaszakaszban való részvételre. Megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, SZDSZ. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Mindenekelőtt egy általános megjegyzést szeretnék tenni azokhoz a módosító indítványokhoz, amelyeket én magam nyújtottam be, és ez részben azokra is vonatkozik, amelyeket mások nyújtottak be. A csődtörvény, illetve a csődeljárásról, felszámolási eljárásról szóló törvény ala pvető funkciója egy piacgazdaságban a hitelezők védelme. Az egész törvény, maga a csődeljárás, a felszámolási eljárás is arról szól, hogy hogyan lehet biztosítani a hitelezők védelmét, hogyan lehet elérni azt, hogy a gazdaság egy pontján egy gazdasági társ aságnál bekövetkező súlyos zavar minél kevésbé gyűrűzzön tovább a gazdaság egészébe. Megítélésem szerint ez az alapvető funkciója minden csődeljárásnak és felszámolási eljárásnak, erről a szól; a törvénynek tehát azt kell biztosítani, hogy a zavarnak ezt a lokalizálását minél jobban meg lehessen oldani, ezért abból a szempontból vizsgálta magát az eredeti törvényt és az eredeti törvény módosítására irányuló törekvéseket is, hogy mennyiben szolgálják a hitelezők védelmét. Az általános vitában elmondtam - ált alában - azt, hogy szerintem nem eléggé, és szerintem a kormány által előterjesztett módosítás sem eléggé felel meg ennek a célnak. A módosító indítványok, amelyekről beszélni fogok az első és a második vitaszakasz során, mindmind arra irányulnak, hogy az előterjesztett törvényjavaslathoz képest a hitelezők védelmét erősítsük. (20.10) Elsőként egy olyan szóhasználatról kell beszélnem, amelyet az ajánlás 2. pontjában levő - Brúszel László és Csikai Zsolt által előterjesztett - módosító indítvány tartalmaz, amelyet az ajánlás 1. pontjában levő - a gazdasági bizottság által előterjesztett - módosító indítvány is átvesz, illetve amely megjelenik a 118. pontban; ugyanez a kérdés egy általam előterjesztett módosító indítványban. Arról van szó, hogy vajon az adós által nem vitatott, vagy az adós által elismert követelés az, amelyet a felszámolási eljárásban kezelnek. Ha a szabályozás bármelyik pontján csak az adós által elismert követelést vesszük figyelembe, ezzel az adós számára módot adunk arra, hogy - hogy mond jam - elrejtőzve az eljárás elől, megszökve az eljárás elől, nem elismerve a hitelező követelését, egyszerűen kibújjon a felelősség alól, és lehetetlen helyzetbe hozza a hitelezőt. Ezért javasolta nyilvánvalóan Brúszel László és Csikai Zsolt, hogy az szere peljen a szövegben, hogy nem vitatott vagy elismert. Ez azt jelenti, ha az adós nem nyilatkozik, nem vitatja a követelést, azt úgy tekinti a felszámolási eljárás többi szereplője, hogy az adós tudomásul vette azt, hogy itt vele szemben követelés áll fenn. Ez egy apróságnak tűnő módosítás, de rendkívül fontos módosítás, amely a hitelezők védelmét szolgálja. Az előterjesztő a gazdasági bizottság ülésén, ahol módunk volt vele erről vitatkozni, sajnos nem támogatta ezt a módosító indítványt, sem a CsikaiBrúsze lféle, sem pedig az általam benyújtott módosító indítványt. A gazdasági bizottság bizottsági módosító indítványként terjesztett elő ilyen módosító indítványt, illetve a két képviselői módosító indítványt is támogatta. Nagyon kérem az előterjesztőt, hogy e bben a kérdésben vizsgálja felül álláspontját, illetve arra kérem majd az Országgyűlést, hogy támogassa ezeket a módosító indítványokat. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) :