Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 4 (250. szám) - A Magyar Köztársaság részvételéről a Nemzetközi Fejlesztési Társulás alapjainak 11. feltöltésében és a Közbülső Alapban szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala - A Magyar Köztársaság részvényjegyzéséről az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alaptőke-emelése kapcsán benyújtott országgyűlési határozati javaslat határozathozatala - A fegyveres erők 1997. év végi részletes bontású létszámáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BÁRSONY ANDRÁS (MSZP):
1106 azonban nem értem az indokát, és nem tudom, milyen tervezési metodika szerint történik a létszámok megállapítása. A tisztelt Honvédelmi Minisz tériumnál - ez egy 1997re tervezett létszám - az arányoknál a 8500 tiszt, illetve a 8900 tiszthelyettes előttünk érthetetlen, és nem tudjuk elképzelni, ezzel hogy lehet kiképzést végezni, hogy lehet - hogy úgy mondjam - a harcra foghatóságot elősegíteni. Nem beszélek arról, illetve csak egészen röviden, hogy plasztikus legyen az ügy: ha a honvédségi közalkalmazottakat leveszem - és akkor még jóindulatú vagyok, mert nem veszem bele azokat a fiatal hölgyeket, akik a számítógéppel nagyszerűen tudnak foglalkoz ni, és jelenleg tiszti rendfokozatban itt vagy a tiszti, vagy a tiszthelyettesi létszámban szerepelnek , a mai honvédség fegyveres része, a közalkalmazottakat leszámítva, a Fradifutballpályát nem töltené meg. Ezt egy kicsit keveselljük. (17.20) A fegyver es erőknél szerepel a határőrség létszáma is. A határőrség és a honvédség kapcsolatáról, valamint annak az összevonási javaslatáról már nem először és nem utoljára beszélünk, mert a Kisgazdapártnak egyértelműen az a véleménye, hogy olcsóbb és gazdaságosabb lenne, hogyha ezt a két szervezetet összevonnók, és a határrendészetet hagynánk meg a Belügyminisztérium kezelésében, a határőrizetet pedig odatennénk a Magyar Honvédséghez. (Zaj.) Ott az arányok megfelelőbbek, mert ha nézzük, ott ké tezer tiszthez hatezer körüli tiszthelyettes van, ahol az 1:3 arány az európai norma szerinti fölépítésű. Ott legfeljebb a sorállománnyal lenne probléma, mert nyolcezer tiszthez és tiszthelyetteshez nyolcezer legénységi állományú tartozik, tehát 1:1 az ará ny, ami szintén nem egészen mondható klasszikusnak. (Zaj.) Éppen ezen aggályok miatt a Független Kisgazdapárt ezt a határozati javaslatot nem tudja, és nem kívánja támogatni. Köszönöm a szíves figyelmüket. (Taps az FKGP soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : T isztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy ismételten felhívjam a figyelmet arra, hogy lassan megint nem lehet hallani a szónok hangját. Megadom a szót Bársony András képviselő úrnak, MSZP. BÁRSONY ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy gondolom, hogy egy fantasztikus újításnak lehettünk tanúi ebben a Házban ebben a pillanatban, amikor elénk tárták azt a csodálatos ötletet, hogy hogy lehet megvalósítani azt, hogy tartsunk fent egy, a jelenleginél, a tervezettnél nagyobb létszámú hadsereget, tartsunk fe nt egy olyan hadsereget, amelynek a létszáma és az anyagi lehetőségei olyanok, amelyek vetekednek jó néhány más országbelivel, és mellette, előtte és utána, napirend előtt, napirend közben, napirend helyett és napirend alatt azt hallgatjuk ugyanezen párt j eles képviselőitől, hogy egyébként csökkentsük az adókat olyan mértékben, hogy az állami költségvetésnek ebből ne keletkezzenek bevételei. Úgy gondolom, hogy akkor konzisztens egy politika - legyen szó bármilyen témáról ebben a Házban , hogyha valaki végi g képes azt gondolni, hogy amikor egyegy javaslatról szavazni kell, akkor annak a javaslatnak a tagadása vagy az igenlése például milyen költségvetési következményekkel jár. Éppen ezért úgy gondolom, hogy ha nincs konzisztens politika ebben a Házban bárki részéről, az önmagáért kell hogy beszéljen, éppen ezért elég furcsa és elég nehezen emészthető dolog az, amikor ebben a Házban olyan előadásokat kell végighallgatni, amelyek arról szólnak, hogy hogy kéne bizonyos értelemben valamifajta létező vagy megcélz ott európai színvonalnak eleget tenni anélkül, hogy ehhez hozzáadnánk a nevünket, hogy tudniillik finanszírozási hátteret is teremtsünk ennek. Ki lehet állni persze mindazok mellé, akik adócsökkentést, járulékcsökkentést és a bevételek csökkentését kezdemé nyezik, és a másik oldalon pedig azt mondani, hogy ezekből a lényegesen alacsonyabb szintű bevételekből tartsunk fenn, finanszírozzunk egy lényegesen nagyobb szervezetet.
