Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak

1997. március 4 (250. szám) - Vilém Holá, a cseh parlament külügyi bizottsága elnökének és kíséretének köszöntése - Dr. Szakál Ferenc és Dr. Surján László (KDNP) - a munkaügyi miniszterhez - "Mennyivel hosszabbodott meg a közalkalmazottak nyugdíjkorhatára az 1996. LIX. törvény nyomán?" címmel

1081 ELNÖK (dr. Füzessy Tibor)

: Tisztelt Országgyűlés! Szakál Ferenc és Surján László urak, a KDNP képviselői interpellációt

nyújtottak be a munkaü

gyi miniszterhez "Mennyivel hosszabbodott meg a közalkalmazottak

nyugdíjkorhatára az 1996. évi LIX. törvény nyomán?" címmel. Surján László képviselő úré a

szó. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP)

: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az 1996. évi L

IX. törvényben megnőtt - heves vitákat kiváltva - a nyugdíjkorhatár, és változott a nyugdíjbavonulás néhány szabálya. Az érvek és ellenérvek akkoriban elsősorban a korhatárral kapcsolatban csaptak össze. Az

említett törvény azt írta elő, hogy a közalkalmaz

ott akkor menthető fel, ha a felmentés közlésének,

illetőleg a felmentési idő kezdetének napján már öregségi nyugdíjra jogosult. Vagyis a hatályos

szöveg szerint a felmondási idő a nyugdíjkorhatár elérésének napjával kezdődik, míg a korábbi

gyakorlat szeri

nt ugyanezen a napon a felmentési idő letöltése után már a nyugdíjas időszak

következett. Ez a rendelkezés felkészületlenül érte az állampolgárokat, hiszen sokéves gyakorlat hirtelen

megváltoztatásáról van szó. Azoknak például, akik ez évben szerezték meg

a nyugdíjjogosultságukat,

a következő lehetőségek adódtak: vagy kitöltik a felmondási idejüket, vagyis tovább dolgoznak,

ezáltal hozzájutnak még egy ideig a nyugdíjnál nagyobb összegű fizetésükhöz; vagy egyoldalúan

felmondanak a nyugdíjjogosultság elérésén

ek napján, és lemondanak a felmentési időre járó

fizetésükről. Nyilván családi körülményeiktől függ, hogy megengedhetike ezt maguknak. Ez az, amiért szót emelünk. Úgy látjuk, sérelem éri az állampolgárok közti jogegyenlőség elvé

t. A helyzet alkotmányosan aggályos, különbséget tesz az állampolgárok között ledolgozott éveik

száma és vagyoni helyzetük alapján. Elvben nem érheti vagyoni hátrány azt, aki élni akar egy

törvényben adott jogával. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a kisebb jöve

delemmel rendelkezők számára

a felmondási idővel az anyagi kényszer miatt a nyugdíjkorhatár meghosszabbodott. A törvény indoklásában nem található elégséges magyarázat arra, hogy mi volt a jogalkotói

szándék. Ezért ennek taglalására nem vállalkozom, inkább konkrét kérdéseket teszek fel, avval a

megjegyzéssel, hogy az elmondottak a köztisztviselőkre is vonatkoznak: láte lehetőséget a kormány

arra, hogy az állampolgárok anyagi helyzetüktől függetlenül dönthessenek a nyugdíjba vonulás

napjáról? Ha igen, beter

jeszte a kormány a közeljövőben e kérdés rendezésére alkalmas javaslatot,

avagy tudnae támogatni a fentiekre vonatkozó önálló képviselői indítványt? Köszönöm megtisztelő

figyelmüket.

(Taps.) Vilém Holá, a cseh parlament

külügyi bizottsága elnökének és

kíséretének köszöntése ELNÖK (dr. Füzessy Tibor)

: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A miniszteri választ megelőzően engedjék meg, hogy

tisztelettel köszöntsem a díszpáholyban helyet foglaló

Vilém Holá urat, a cseh parl

ament külügyi

bizottságának elnökét, és az általa vezetett delegációt

. (Vilém Holá feláll. - Nagy taps.) Remélem,

hogy magyarországi tárgyalásaik eredményesek voltak, jól érezték magukat hazánkban,

munkájukhoz további sikereket kívánok.

(Taps.) Dr. Szakál Ferenc és Dr. Surján László (KDNP) - a munkaügyi

miniszterhez - "Mennyivel hosszabbodott meg a