Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 4 (250. szám) - Dr. Kelemen András (MDF) - a földművelésügyi miniszterhez - "Kié a föld?" címmel - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
1079 Tisztelt Országgyűlés! Kelemen András úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselője interpellációt nyújtott be a földművelésügyi miniszterhez "Kié a föld?" címmel. A képviselő urat illeti a szó. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Ú r! 1996. december 3án kérdést intéztem Lakos László, akkori földművelésügyi miniszter úrhoz "A váli föld, és akinek kenyeret ad" címmel. Kérdésemben elmondtam, hogy a váli Vajda János Tsz. felszámolása során a kárpótlási földalapból visszamaradt 320 hektá rnyi, nem egy tagban levő földnek a tulajdonlása jelent égető kérdést a falu számára. Mivel más helyről is hallottam, hogy egyik földalapba sem került, vagy pedig kárpótlásból visszamaradt földekre vonatkozólag nem érvényesül az 1996. évi XXXII. törvény 11 . §át indokoló szövegben megfogalmazott törvényalkotói szándék, ezért megkérdeztem a miniszter úr elődjét arról, hogy hogyan ítéli meg a törvényben foglalt törvényalkotói szándékot, és hogy nem látjae szükségét a törvényszöveg módosításának. Akkor Lakos László miniszter úr azt válaszolta, hogy "a kárpótlási földárverésből visszamaradt terület semmiképpen sem tartozik a felszámolási vagyonba"; ezért - és nem ellenkező szándék miatt - ítélte szükségtelennek a csődtörvény újabb módosítását. Így a 4. § szöveg ének semmiféle módosítására nem került sor, és nem is került bele ez a módosítási javaslat a csődtörvény T/3407. számon közben mégis tárgyalni kezdett anyagába. Így, ami kínálkozó megoldás lett volna, hogy vagy a kormány terjeszti elő, vagy én nyújtok be e gy képviselői módosító indítványt ehhez az anyaghoz, azt vonatkozó módosítás hiányában nem lehetett megtennem. Mivel a bíróság értelemszerűen a törvény szövegéből és nem annak indoklásából szokott kiindulni, és hasonló ügyekben már született kedvezőtlen bí rósági döntés, elsősorban a módosítás visszaható hatályának elvetése miatt, ezért az a véleményem, hogy továbbra is alapos indokkal vetem fel a törvényszöveg módosításának szükségét. Ezért kérdezem most államtitkár úrtól, tudnae miniszter úr támogatni egy olyan tartalmú törvénymódosítást, amely az 1991. évi XL. törvény 4. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt törvényalkotói szándékot egyértelművé teszi, kimondva, hogy az érvényes rendelkezést a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Várom válaszát. (Ta ps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Az interpellációra Kis Zoltán földművelésügyi minisztériumi államtitkár úr válaszol. DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök ú r. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Valóban így igaz: az elmúlt év december 3án ön a kérdésére Lakos László földművelésügyi miniszter úrtól azt a választ kapta, hogy a jelen törvényi szabályozás megfelelő eligazítást ad. A helyzet azóta sem változott érdemben. Az 1996. évi XXXII. törvény rendezte egyértelműen azoknak a földeknek a sorsát, amelyek egy csőd- vagy felszámolási eljárás alá került szövetkezetben sem a kárpótlási földalapban, sem pedig az egyébként visszamaradt és visszatartott fel oszthatatlan vagyonban szerepeltek. Nevezetesen ezeknek a tulajdonjogát a felszámolásban részt vevők bizony elvonhatták a helyi termelésben érintettektől, mert ez a szövetkezet vagyonába tartozott, és ezt a földet így nem tudták megmenteni. Nagyon sok ilye n probléma jelentkezett, ez a korábbi szabályozás hibája volt, sajnos, míg 1996ban sikerült ezt a törvényi rendelkezést úgy megalkotni, hogy ettől fogva a felszámolási eljárás alá került szövetkezeteknél - függetlenül attól, hogy a tagság eldöntöttee az adott föld sorsát, hogy az részarányföldtulajdonba kerül, hogy meghoztae erről azt a határozatot, ami a bejegyzésre alkalmas , ez a földvagyon már nem kerül, nem kerülhet a szövetkezet egyéb vagyontárgyaival együtt a felszámolási eljárás alá - magyarul: ez a helyiek érdekeit fogja szolgálni. Azonban ennek a törvénynek, mint az ebben az Országgyűlésben megalkotott törvények jó részének, nincs visszamenőleges hatálya, tehát a kérdést az dönti el, hogy az adott szövetkezetnél a felszámolási
