Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 4 (250. szám) - A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. HATVANI ZOLTÁN (SZDSZ):
1036 senkinek sem adókedvezményt, vagy tűrje el azok igénybevételét és ismertetését. Ezért ezt a reklámot nem tiltani, hanem megfelelő garanciák beépítésével szabályozni kellett volna. Az összehasonlító reklámot nem tiltja a javasl at, de beépít egy olyan bonyolult és felesleges szabályozást, amely szerint az összehasonlító reklám nem eredményezheti a versenytárs vagy a más áru hátrányos megítélését. Kérem, aki összehasonlít valamit, akkor annak az összehasonlításnak az alapfeltétele , hogy nincs két egyforma termék, valamelyik valamilyen vonatkozásban rosszabb a másiknál, a másik pedig jobb. Ha egyszer ezt az egyik paragrafusban megengedjük, a másik paragrafusban azt mondjuk, hogy tilos az olyan összehasonlító reklám, amelyik kimutatn á, hogy a másik jobb, akkor nincs összehasonlító reklám. Az összehasonlítás lényege éppen az, hogy melyik a jobb és melyik a nem. Baj van a logika szabályaival máshol is. Ha egyszer a javaslat szerint a gyógyszert csak törzskönyvezés után lehet reklámozni, akkor miért kell néhány bekezdéssel később kimondani, hogy vizsgálati készítmények reklámozása tilos. Ha egyszer leírtuk, hogy csak törzskönyvezés után, akkor ez nem lehet a vizsgálati szakaszban. Az eljárási szabályoknál az is érthetetlen, miért nem kezd eményezhet a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a Versenytanácsnál eljárást, mikor legtöbbször ugyanazon tényállásból adódik: a fogyasztókat veszélyeztető reklám egyben tisztességtelen piaci magatartás is. Az egyik esetben igen - tisztességtelen piac esetében felléphet , a reklám esetében nem. Nagyon hiányoljuk bizonyos érdekvédelmi szervezetek, bizonyos társadalmi szervezetek ügyfélkénti elismerését; akiknek, mondjuk, jogos érdekeit sértheti a reklám - állatvédők, ilyenek, olyanok , nem szerepelhetnek, és n em léphetnek fel. Azt pedig szinte szégyenkezve mondom ki mint jogász, hogy milyen jogi dilettantizmus az, ha kimondja egy törvényjavaslat, hogy a bíróság határozatmegváltoztatási jogát külön kiemeli a törvény. Ha ez nincs benne a reklámtörvényben, a bíró ságnak akkor is joga van a határozatot megváltoztatni, nem ebből származik a bíróság határozatmegváltoztatási joga. (A jegyzői széket dr. Trombitás Zoltán foglalja el.) Összefoglalva: Ez a javaslat koncepciótlan, szabados, jogelméleti, jogszerkesztési hiá nyosságai vannak, a kódexigényűszabályozás elmaradása miatt ez a javaslat így, ebben a formában nem szolgálja a célját, ezért nemigen tudjuk támogatni. Az más kérdés, vajon méltóe az egy szakértő kormányhoz, hogy a parlamentre bízza, hogy ötszáz módosító javaslattal javítsa fel ezt a törvényt olyanná, amilyennek lennie kellene. Ezért a Kereszténydemokrata Néppárt részéről ebben a formában támogatni nem tudjuk, majd meglátjuk, hogy lesze elég erkölcsi erő és idő ahhoz, hogy a rengeteg módosító javaslattal feljavítsuk. Köszönöm a türelmet. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szólásra következik Hatvani Zoltán úr, Szabad Demokraták Szövetsége, szólásra készül Deutsch Tamás úr, Fidesz. Megadom a szót Hatvani Zoltán úrnak. DR. HATVANI ZOLTÁN (SZDSZ) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A reklám - azt hiszem nyugodtan kijelenthetjük - egyidős a kereskedelemmel. Életünknek volt időszaka, amikor kevésbé találkoztunk vele, kevésbé vettük észre, hiszen a háború utáni években vagy a szocialista nagy elosztás rendszerében talán aligalig jelentett valamit az életünkben. De ma, amikor áru versenyez áruval a fogyasztók kegyeiért, életünk szinte minden mozzanatát, minden területét, minden időpillanatát betölti. Hisz reklám mal ébredünk, a reklámmal megyünk aludni - tán még álmainkban is sokszor ott szerepel , ott van mind a közszolgálati televízióban, mint a kereskedelmi televízióban, ugyanígy a rádióban. (11.10)
