Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 4 (250. szám) - A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BRETTER ZOLTÁN (SZDSZ):
1026 szintén természetesnek tartották, és úgy gondolják, hogy erre rásegítésképpen még az önszabályozás eszközeivel is hajlandók - és tudnak is - élni. Felmerült a vitában egy olyan kérdés, hogy az előkészítő munkában ez a törvénytervezet vajon puhult vagy keményedett, hiszen a környezetvédelmi szervezetek részéről olyan megjegyzés hangzott el korábban, hogy a gazdaság i lobbyk érdeke felpuhította ezt a törvényjavaslatot. (10.10) Az előterjesztő a válaszában kiemelte, hogy természetesen lehet így is értékelni, hogy valami puhult ebben a javaslatban, ugyanakkor viszont azok, akik a másik oldalon állnak a reklámozás és a r eklámozandó termékek tekintetében, ők viszont úgy értékelhetik, hogy ennél a reklámtörvénytervezetnél lehetett volna még jobbat is beterjeszteni. Természetesen ezt a vitában mi magunk is megfogalmaztuk, hogy a parlament előtti vitában lehetőség lesz arra, hogy a törvényt jobbítsuk, és ennek a reményében ajánljuk a gazdasági bizottság részéről általános vitára a törvénytervezetet. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most az egye s képviselői felszólalásokra kerül sor. A házbizottság ajánlása szerint az első körben a frakciók nevében először felszólalók részére 15 perc, a második, illetőleg harmadik kormánypárti felszólaló részére 10 perc áll rendelkezésre, továbbá az első körben k étperces felszólalásokra nem kerül sor. Soron következik Bretter Zoltán képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetségének képviseletében, őt követi majd dr. Torgyán József képviselő úr, a Független Kisgazdapárt részéről. Megadom a szót Bretter Zoltán képvise lő úrnak. BRETTER ZOLTÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt meg kell kockáztatnom egy fontos, az elvek világban kevésbé hívők számára viszont talán elhanyagolható állítást. A reklám két alapvető szabadságjogunkat is érinti: a szól ás és a választás szabadságáét. Lássuk előbb a szólásszabadságot, a választásról pedig a dohányzás kapcsán ejtek majd szót! A reklámot a szólásszabadság részeként tekintő szemlélet leginkább az Egyesült Államokra jellemző, ám itt is nagyon messziről jutott ak ilyesfajta következtetésekre. A legfelsőbb bíróság - amely a mi Alkotmánybíróságunknak felel meg - komolyan először 1942ben foglalkozott a reklámozással. Egy úr megnyitotta tengeralattjáróját a széles közönség előtt, amit a rendőrfőnök úr nehezményezet t. A rendőrfőnök a tengeralattjáró látogatását nem biztonságpolitikai okokból kifogásolta, hanem azért, mert a tulajdonos utcán terjesztett szórólapon reklámozta a tengeralattjárót, és a szórólapozás akkortájt New Yorkban tiltott volt. A bíróság ekkori hat ározata szerint a reklámok tiltásában, szabályozásában semmilyen alkotmányos rendelkezés nem akadályozhatja a kormányt. Ez pedig egyáltalán nem úgy hangzik, mint a reklámozás szabadsága a szólásszabadság része volna; annál inkább nem, hogy ugyanez a legfel sőbb bírósági döntés a reklámozást olyan beszédként értelmezte, amely egyesegyedül nyereség reményében fogalmazódik meg és ezzel elveszíti jogát a védettségre. A reklámozást a védettség köréből teljesen kizáró egyhangú bírósági vélemény azonban már megszü letésének másnapján változni kezdett. Nyilvánvalóvá lett például, hogy egy vallásos mű reklámozása, bármennyire is nyereségre törő volna, ha egyazon elbírálás kerülhet egy cipőfűző reklámjával, az első esetben a tiltás komolyan csorbítaná a vallásszabadság ot. Ezen a gondolati úton haladva pedig mindenképpen oda lyukadunk ki, hogy az eszmék terjesztésének egyaránt része mind az eszmék terjesztésének vágya, mind pedig a terjesztésükből származó anyagi haszon. Mindazonáltal a törvénynek tehát némi korlátozása szükséges. Magyarországon ugyanis csak egy elavult és senki által be nem tartott kereskedelmi rendelet van hatályban. Azaz, hogy mégsem egészen be nem tartott, mert vannak dolgok, amiket a reklámszakma többékevésbé betartott. Kezdetben egy íratlan, a becs ületkódex és a betyárbecsület közötti térben
