Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 17 (239. szám) - Dr. Sümeghy Csaba (Fidesz) - a munkaügyi miniszterhez - "A Közmunka Tanács jogállása és megalakulásának ellentmondásossága" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz):
151 Köszönöm szépen. Interpelláló képviselőtársunk nem fogadta el a választ. Kérdezem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae választ? Kérem, szavazz anak! (Szavazás.) (15.30) Köszönöm. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 178 igen szavazattal, 53 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett az államtitkár úr válaszát elfogadta. Dr. Sümeghy Csaba (Fidesz) - a munkaügyi min iszterhez - "A Közmunka Tanács jogállása és megalakulásának ellentmondásossága" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Dr. Sümeghy Csaba úr, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a munkaügyi miniszterhez , "A Közmunka Tanács jogá llása és megalakulásának ellentmondásossága?" címmel. Megadom a szót dr. Sümeghy Csabának. DR. SÜMEGHY CSABA (Fidesz) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Szeptember végén a foglalkoztatási törvényhez nyújtottam be törvénymódosító javaslatot. Java slatom a Közmunka Tanács jogállását igyekezetett tisztázni, amit természetesen az előterjesztő elvetett. Egy ellenzéki indítvány leszavazása miatt általában nem szükséges interpellálni, de úgy vélem, hogy ezúttal feltétlen helye van magyarázat, kérésnek. U gyanis az ügy tétje rendkívüli. Tulajdonképpen a jogállami minőséget kölcsönző, megkerülhetetlen jogelvek érvényesüléséről avagy elsikkasztásáról van szó. Javaslatom abból indul ki, hogy a foglalkoztatási törvény egyértelműen törvényhozási tárgykörbe utalj a a munkanélküliség csökkenését szolgáló foglalkoztatási eszközöket, a munkaerőpiaci szervezetrendszert, valamint ezek finanszírozásának módját. A foglalkoztatási törvény szerint a munkaerőpiaci szervezet irányítása minden szinten legalább háromoldalú üg ydöntési szerkezetben kell hogy történjen. Ehhez képest a Közmunka Tanács összetételét tekintve kvázi tárcaközi bizottságként működik. További gond, hogy a Közmunka Tanácsra vonatkozó szabályozás tekintetében a kormányzat minimális egyeztetési kötelezettsé gének sem tett eleget, holott a munka világára vonatkozó jogalkotás egyeztetési kötelezettségét az Érdekegyeztető Tanács alapszabályán túl a jogalkotásról szóló, valamint a foglalkoztatási törvény is előírja. Érthetetlen, hogy a Közmunka Tanács megalakulás áról és működési elveiről intézkedő kormányhatározat még az általánosságok szintjén sem nyújt eligazítást a közmunkák központi vezérkarára vonatkozó kérdésekben. Az viszont már egyenesen elképesztő, hogy a Közmunka Tanácsról szóló egyetlen jogszabály is ha llgat a testület összetételéről. Ezért jobb hiján a Közmunka Tanácsra vonatkozó alapvető normákat, többek között az összetétel tekintetében és a Közmunka Tanács saját ügyrendjével rendezte. Kérdezem tehát, hogy jogérvényesen jötte létre a Közmunka Tanács egy kormányhatározat alapján? Miért nincs törvényi szintű szabályozása a Közmunka Tanács intézményeinek? Milyen alapon rekesztették ki a szociális partnereket a testületből? Miért nem előzte meg érdekegyeztetés az intézmény bevezetését? A testület munkájáb a a tanácskozási joggal bevont Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat mellett miért nem képviselik az érintetteket a munkanélküliek és az állástkeresők legitim képviselői? Milyen felhatalmazás alapozta meg a Közmunka Tanács március 27ei, feltehetőleg a t örvényhozás megkerülésével történt sajtó útjáni kikiáltását? A testület összetételének meghatározásáért ki viseli a felelősséget?
