Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 17 (239. szám) - Dr. Sümeghy Csaba (Fidesz) - a munkaügyi miniszterhez - "A Közmunka Tanács jogállása és megalakulásának ellentmondásossága" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár:
152 És végezetül a törvényi szabályozottság hiánya alapvető kérdésekben pótolhatóe saját hatáskörben megalkotott ügyrend segítség ével? Várom államtitkár úr válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Az interpellációra dr. Héthy Lajos munkaügyi államtitkár válaszol, megadom a szót. DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A Közmunka Tanács, illetve az általa megvalósított programok valóban jelentős szerepet töltenek be a foglalkoztatási feszültségek enyhítésében, különösen ami a tartós munkanélkülisé get illeti. Ez a szerep nőni fog. A képviselő úr a Közmunka Tanács létrehozásával, szerkezetével, jogállásával kapcsolatban tett fel kérdéseket. Én abból indulnék ki, hogy kevés olyan feladat van, amelynek egyetlen lehetséges megoldása kínálkozik. Ilyen sz empontból – bár éles hangon fogalmazta meg – én létjogosultnak tartom azt a megközelítést, amelyet a képviselő úr követ. Elképzelhető lett volna a Közmunka Tanács törvénnyel való létrehozása, elképzelhető lett volna triparti testületként való létrehozása. A kormány egy másik megközelítés mellett döntött, mégpedig amellett, hogy tárcaközi bizottság jellegű testületként hozza azt létre, miután nemcsak foglalkoztatási funkciói vannak, hanem elsősorban fejlesztési funkciói, és azért is tárcaközi bizottságként, mert alapvetően költségvetési pénzzel gazdálkodik. Mi úgy gondoljuk, hogy ez a megközelítés létjogosult és indokolt volt. A Közmunka Tanács létrehozása egyébként törvényi felhatalmazás alapján történt. Az Országgyűlés az 1996. évi LXXVIIIas számú törvényb en a '96 évi költségvetés terhére egymilliárd forintot biztosított közmunkaprogramok céljára. A törvény 39. §ában egyidejűleg felhatalmazta a munkaügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a közmunkavégzés támogatására biztosított pénzeszk özök felhasználását rendeletben szabályozza. Ennek megfelelően került kiadásra a közmunkaprogramok támogatási rendjéről, valamint a Közmunka Tanácsról és a Közmunka Tanács Hivataláról szóló 1996. 7. számú MÜMrendelet. A Munkaügyi Minisztériumnak ez a rend elete egyébként a Magyar Közlöny 108. számában jelent meg. A miniszteri rendelet tartalmazza a Közmunka Tanács összetételét, jogosítványait is. Képviselő úrnak igaza van abban, a miniszteri rendelet megjelenését, illetve még az országgyűlési felhatalmazást megelőzően születtek kormányhatározatok e témában, így a '96. évi foglalkoztatáspolitikai irányelvekről szóló kormányhatározat, amely rendelkezett a közhasznúmunkaprogramok indításáról és a '96/2155 számú kormányhatározat, amely meghatározta a Közmunka Tanács fő célkitűzéseit. Ami a lényeget illeti. A Közmunka Tanács tárcaközi bizottság jellegéből következik, hogy a tagjai minisztériumok képviselőiből kerülnek ki. A miniszteri rendelet értelmében a Közmunka Tanács ülésein tanácskozási joggal vehet részt az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselője. A közmunkaprogramokban foglalkoztatottak jelentős része ugyanis várhatóan a többszörösen hátrányos helyzetű cigánylakosságból kerül ki. Ezen túlmenően a Közmunka Tanács határozza meg, hogy az üléseire milyen egyéb résztvevőket hív meg tanácskozási joggal. A közmunkaprogramok elsősorban fejlesztési célkitűzéseket valósítanak meg, kedvező foglalkoztatási hatás mellett, azokat nem a munkaadók és a munkavállalók befizetéseiből képződött Munkaerőpiaci Alap , hanem a központi költségvetés finanszírozza. A pénzeszközök felosztásában ezért a szociális partnerek nem vesznek részt. Ami az egyeztetést illeti. A Közmunka Tanács létrehozásáról a kormány a Munkaerőpiaci Tanácsban egyeztetett a szociális partnerekkel 1996. június 20án. Végül, ismételten hangsúlyozni szeretném, hogy nem vitatom képviselő úr megközelítésének a jogosságát, ugyanakkor az a meggyőződésem, hogy a kormányzat megközelítése is jogos és indokolt
