Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 17 (239. szám) - A műemlékvédelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BAJA FERENC környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
86 Ma Magyarországon sajnos egyrészt a törvény hiánya miatt, másrészt a meglehetősen szétesett szabályozás és igazgatás hiánya miatt azok járnak jól, akik nem tartják be az építész eti hatóság intézkedéseit. Szomorú ez a helyzet, azt várom a törvény elfogadásától, és arra teszek ígéretet, hogy a törvény elfogadása után jóval határozottabb lesz az igazgatási fellépés ezen eljárásokkal szemben. Építés és környezet viszonyában a leglény egesebb kérdések nyilvánvalóan ott jelentkeznek, ahol mind az építészeti tevékenység, mind a környezeti problémák is leginkább sűrűsödnek, azaz a településeken. A település egyidős az emberi civilizációval, az urbanizálódottság mai fokán már egyértelműen a települési környezet minősége a leginkább meghatározó elem az emberi tevékenység feltételeinek biztosításában, ide értve az élet egészségügyi értelemben vett feltételeit éppúgy, mint a környezet gazdasági és kulturális tényezőit is. Éppen ezért a törvényj avaslat hangsúlyozott szerepet szán a területrendezésnek, amelyet a település egész közigazgatási területére kiterjedő, komplex tervező, szabályozó és koordinatív tevékenységnek tekint, s amelyben a településsel kapcsolatos közösségi érdekek is megfogalmaz ódnak. A településrendezés a környezeti prevenció eszköze, egyben az építésügyi igazgatás alapja is, ezért az építésügy és a műemlékvédelem egészétől történő elválasztása nemcsak indokolatlan, hanem szakmailag is tarthatatlan. Kérem képviselőtársaimat, lép jenek fel ezen véleményekkel szemben, a területrendezés adja meg ugyanis ennek a törvénynek a műszaki alapját, ez adja meg azt a lehetőséget, hogy a szabályozásunk ne a levegőben lógjon, hanem valóban preventív eszközzel már az építés alaphálójában is szab ályozottságot mutasson, és szerves egységet alkosson a területrendezés, a területhasználat és az épített környezet és a műemlékileg védett épület és a műemlék által védett terület szerves fejlesztésében és fejlődésében. A törvényjavaslat az építés folyamat át összefüggő egésznek tekinti. Meghatározza az épületek, építmények, építési termékek legfontosabb közérdekű követelményeit, az építészeti műszaki tervezés és a kivitelezés legáltalánosabb szakmagyakorlásait, előírásait, az építésügyi hatósági rendszer mű ködőképes eljárási és intézményrendszerét. Az építmények elhelyezése és kialakítása során a törvényjavaslat olyan új követelményrendszert fogalmaz meg, amelyik összhangban van a hazai gyakorlattal, a környezet- és természetvédelem érdekeivel, az építészeti értékek védelmének újszerű követelményeivel, és harmonizál az európai szabályozással. Ez utóbbi különösen fontos akkor, amikor az európai integráció Magyarország számára elsőrendű jelentőségű feladat. A törvényjavaslatban megfogalmazott általános követelm ények átveszik az Európai Unió 89/106. számú direktívájában meghatározott, úgynevezett lényeges követelményeket. Az így vett általános szabályok alapját képezik az építési műszaki szabályozás egész kialakuló hazai rendszerének és ezáltal eurokonform mivolt ának. Az építészeti műszaki tervezés és kivitelezés területén nagy jelentősége van az elmúlt évben elfogadott kamarai törvényeknek, amelyek a szakterület közjogi feladatokkal felruházott önkormányzati szerveire, a kamarára rónak fontos szakmai, etikai és e llenőrzési feladatokat. A törvényjavaslat már számol ezen kamarák jövőbeni hatékony működésével, remélem, hogy a kamarák megalakulása és működése, hatékonysága beváltja majd a hozzá fűzött reményeket, és ezáltal választ ad arra vonatkozóan is, hogy a szakm a önszabályozó eszközrendszere és intézményrendszere hogyan képes valóban nemcsak a szűk szakmai értékeket, hanem magyar állampolgárok és magyar építők érdekeit is szolgálni. Az építésügyi hatósági eljárások célja elsősorban az, hogy az épített környezet a lakításával és védelmével kapcsolatos tevékenységek jog- és szakszerűségét biztosítsa. Az építésügyi hatósági munka az egyik legösszetettebb, komoly szakmai ismereteket megkövetelő, nagy felelősséget hordozó közigazgatási eljárás. Ebből is következik, hogy az építésügyi hatóságok magas szintű
