Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 17 (239. szám) - A műemlékvédelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BAJA FERENC környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
87 szakmai felkészültségének biztosításához és befolyásmentes döntési pozíciójának garantálásához fontos közérdek fűződik. Azt is hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy az építésügyi hatóságoknak – függetlenül jogi vagy intéz ményi beilleszkedésüktől – az államigazgatási struktúrába csakis a hatalmi szervek által hozott döntések, vagyis a jogszabályok alapján a szakmai értékviszonyok érvényesítésével és egyedi hatósági ügyekben adható hatáskör. Mindezekkel együtt az építésügyi hatósági munka szakmai és döntési függetlenségét törvénynek kell garantálnia az összeférhetetlenség és a lokális érdekek kizárásának érvényesítésével. A szabályozandó kérdések közül külön is indokolt kitérni az építésügyi hatóságok jövő beni tervezetrendszerére. Nem lehet ugyanis egyetérteni azzal a – sajtóban is szerepet kapott – véleménnyel, amelyik az építésügyi hatóságok működőképességének javítására irányuló kormányzati törekvést egy városi szintre telepített, szakszerűbben és jogsze rűbben tevékenykedő hatósági rendszert a kormányzat és az önkormányzatok közötti erőpróbaként kívánja beállítani, s ennek a tipikusan szakmai kérdésnek politikai felhangot kíván adni. Jogi értelemben szó sincs és nem is lehet és a kormányzatnak nem is szán déka semmiféle önkormányzati hatáskör csorbítása. Az építésügyi hatósági feladatkör ellátása egyébként sem szűken vett önkormányzati feladat, hanem a jegyzőre átruházott államigazgatási hatáskör. De ettől függetlenül is a kormányzat az önkormányzatokban pa rtnert kíván találni a hatósági ügyintézésben, ezért is terjesztette be ezt a javaslatot olyan kompromisszummal, amelyben nem az állami építésügyi hatóság megerősítését célozza, hanem olyan önkormányzati oldalon keresi a garanciát, ahol együtt van a telepü lési közérdek, együtt van az önkormányzatiság intézményesítése, de ugyanakkor megjelenik benne az a szakértelem, amelyik nélkülözhetetlen ma már az építésügy továbbfejlesztéséhez és továbblendítéséhez. A törvényjavaslat nagyobb szerepet szán a jogszabályi előírások törvényes kikényszerítésének és jobb hatályosulásának. Újra kívánja szabályozni a hatósági ellenőrzések egész rendszerét, erőteljesebb építésfelügyelet kialakításával számol. Vissza kívánja állítani korszerűbb formában az építésügyi bírság 1994b en hatálytalanított rendelkezéseit. Akkor azt mondtuk, hogy ne legyen bírság, hanem a szabálytalanul felépített épületek bontassék le. (10.20) Sajnos, ma bírság sincs és az épületeket sem bontják le, ezért is döntött a beterjesztő úgy, hogy vissza kívánja állítani – még egyszer mondom, egy hatékonyabb és jobb formában – az építészeti bírság intézményét, illetve szakaszosan óhajtja az építészeti engedélyezést megállapítani azért, hogy – még egyszer mondom – ne járjanak jobban azok, akik nem tartják be a szab ályozást azoknál, akik tisztességesen betartják a jogalkalmazás elveit. Számolunk azzal, hogy a törvényjavaslatban is megfogalmazott korszerűsítési munka komoly finanszírozást is igényel. Mindezek érdekében javaslatot teszünk a Központi Környezetvédelmi Al apon belül az épített környezet alakításának és védelmének, valamint a műemlékvédelemnek is a pénzügyi eszközökkel történő támogatására. Sok vita lesz ehhez kötődően, mégis úgy gondolom, hogy az alapban megfogalmazott célok és a mellérendelt finanszírozás, ha nem is azonnal, de közép- és hosszabb távon alapja, pénzügyi szerkezete lehet annak, hogy az építésügynek és a műemlékvédelemnek önálló, ha tetszik, a költségvetéstől nem független, de mindenképpen egy tervezhetőbb pénzügyi alapot tudjunk szolgáltatni. Ezzel együtt is természetesen mi örömmel veszünk minden olyan javaslatot, amelyik az építésügy és a műemlékvédelem anyagi megerősítését is szolgálja. Az építészeti örökség megóvására, korszerű fenntartására és használatára vonatkozó szabályok egészében új elemnek tekinthetők, de összhangban állnak a vonatkozó nemzetközi szerződések előírásaival, amelyben kiemelt szerepet kapnak a helyi értékvédelem lehetőségei is. E fejezetrészben kerülnek szabályozásra a világörökségjegyzékben szereplő területek és objek tumok komplett védelmével kapcsolatos legfontosabb előírások.
