Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 17 (239. szám) - A műemlékvédelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BAJA FERENC környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
85 Nem tagadható, hogy az elmúlt évtizedekben komoly műszaki és infrastrukturális eredmények voltak az országban, m égis amikor a törvény elfogadása kapcsán szembenézünk az ország épített képével, akkor el kell mondjuk azt is, hogy sok elemében a gazdasági adottságokat több szempontból is figyelmen kívül hagyó épített környezetet, néhol leromlott lakásállományt, sok hel yütt elhanyagolt külterületeket, elsorvasztott tanyás térségeket és elmaradott infrastruktúrát találunk ebben az országban. A kép persze nem ennyire fekete, sokkal árnyaltabb, mégis elmondható, hogy ennek a szabályozásnak, amelyik önmagában nem fogja ezt a helyzetet megváltoztatni, mégis egy korszerű szabályozás keretében a továbblépés alapfeltételeként definiálható, és ebben az értelemben a Ház a törvények elfogadásával hozzájárulhat ahhoz, hogy ez a rendezetlenség és azok a negatív jelenségek, amelyek ma Magyarországon az építés ügye kapcsán megfogalmazódnak, ezek változzanak, átalakuljanak. Az említett környezeti problémák mellett persze más fontos okok is vannak az új törvényi szabályozás mielőbbi megszületésének és elfogadtatásának tárgyában. Mindenképp en fontos az, hogy módosultak – mégpedig alapvetően módosultak – a tulajdonviszonyok, a tulajdonformák egyenrangúsága, mint említettem, alkotmányban deklarált alapelvek, ez a tulajdonviszonyokra különösen érzékeny építés területén megfelelő jogi garanciákk al szükséges követnünk, hiszen nyilvánvaló, hogy a tulajdonhoz kötődés ma Magyarországon, különösen az épített tulajdonhoz való kötődés fontossá vált, hiszen az építés, a magánlakásépítés, de egyéb építések is a vagyonszerzés, a vagyonalapításnak az eszkö ze volt hosszú ideig, akkor, amikor vállalkozói vagyonhoz egyébként az állampolgárok Magyarországon nem juthattak. (10.10) Előtérbe került az európai integrációnak megfelelő műszakijogi szabályozás igénye is, világossá vált, hogy csak a fejlett európai p iacgazdaságokkal konform szabályozási és követelményrendszer teszi lehetővé azt a nemzetközi együttműködést, ami a fejlődés elengedhetetlen feltétele nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a magyar építőipar versenyképessége szempontjából is. Átalakultak az elmúlt időszakban a közigazgatás szervezetei, a tanácsok szerepét az önálló felelősséggel és döntési jogosultsággal rendelkező önkormányzatok vették át. Az építésügy szempontjából alapvető fontosságú műszaki, személyi és infrastrukturális feltételek jórés zt hiányoznak, azonban korszerűtlenek, megszakadt a természetes és a szükségszerű kapcsolat a központi jogalkotói tevékenység és a helyi jogalkalmazás között. Indokolt ennek a harmóniáját megteremteni, újraalkotni. A jogszabályok hatályosulása sajnos rossz , a hatósági döntések szakmai előkészítése sok esetben igen gyenge színvonalú, az építési fegyelem nagyon alacsony szinten áll, az érdemi ellenőrzés hiányzik, sok esetben ténylegesen is csorbát szenved az eljáró hatóság döntéshozatali függetlensége. Mindez en kérdésekre választ kíván megfogalmazni a beterjesztett törvényjavaslat, átfogva az épített környezet problémáit, az építés egész folyamatát. Tisztelt Képviselőtársaim! Nincs a beterjesztőnek olyan illúziója, hogy a törvények elfogadásával automatikusan és azonnal Magyarországon az építészeti hatósági hatáskörök és az építészeti fegyelem betartása megváltozik, mégis úgy hiszem, úgy gondolom, és azt remélem, hogy a törvények elfogadása után az intézkedési tervek, a kormányzati fellépés és egyáltalán maga a társadalmi vita, amelyik a parlamenti vitát kísérni fogja, ráirányítja a figyelmet az építészhatósági tevékenység és egyáltalán az építésügy fontosságára. És megadja annak az elhatározásnak a szilárdságát és keménységét, amely világossá teszi immáron majd a törvény szabályai és betűje szerint, hogy Magyarországon elfogadhatatlan az az építészeti gyakorlat, amelyben engedély nélküli építkezésekkel élnek vissza egyesek a közbizalommal, visszaélve ezzel olyan területhasználatok és olyan közösség ellen elkövet ett építészeti átalakításokkal, amelyeket ma Magyarországon sajnos tolerálunk.