Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 17 (239. szám) - A műemlékvédelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BAJA FERENC környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
84 értékeink megőrzése és ésszerű hasznosítása mind a közösség, mind az egyén érdeke, és sokkal több, mint szakminisztériumi vagy kormányzati erőfeszítés. Az, amiről a tisztelt Ház a két törvény ka pcsán vitázni fog, mondhatom, valóban össztársadalmi probléma, s ebben az értelemben az állampolgárok közfigyelmére tarthat igényt. A környezetről szóló átfogó törvénycsomag záróelemét képezi az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, valamint a műemlékvédelemről szóló törvénytervezet tehát, s ebben az értelemben lezárja ennek a törvényalkotó csomagnak egy meghatározó elemét. Természetesen, mikor épített környezetről beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az azt létrehozó, továbbfejlesztő épí tő tevékenységet sem. Épített környezet és építés együtt jelenti az építésügy sokszor félreértett és félremagyarázott fogalmát. Ezt ugyanis a közvélemény még ma is az építésügyi igazgatással, esetleg a lakásépítéssel vagy építőanyagellátással azonosítja. Az épített környezet a környezet szerves, egyre változó, alakuló része, az építésügyi igazgatás pedig eszköz. Az épített környezet alakításának, fejlesztésének és védelmének hatósági eszköze. Az építésügyi igazgatás elsődleges feladata a közérdek és az egy éni érdek összhangjának biztosítása. Ide tartozik egyebek mellett az építés feltételeinek tisztázása, az építtetői jogbiztonság garantálása, az országosan egységes műszaki biztonsági követelmények érvényesítési, a környezeti minőség érdekében hozott helyi szabályozás betartatása, a szomszédjogok képviselete, az építészeti és települési értékek védelme. Tisztelt Képviselőtársaim! Többször is hangsúlyoztam azon meggyőződésemet, hogy az emberi környezet egységes egész, amelyben az épített és természeti elemek kölcsönösen alakítják és befolyásolják egymást. A környezet alakításának egyik legerőteljesebb eleme maga az építés. Ennek minősége, szabályozottsága, ellenőrizhetősége alapvető kérdés a környezet értékeinek megóvása, hosszú távon is megfelelő hasznosítása és használata szempontjából. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényjavaslat szemléleti áttörést kísérel meg a mostani alkalommal azzal, hogy először köti össze a környezet ügyét az építés ügyével. Hallottunk természetesen ezzel kapc solatosan is ellenvéleményeket, de meggyőződésem, hogy hosszú távon ez a szabályozás egyetlen járható útja, és az eurokonform szabályozás ezáltal valósul meg majd Magyarországon. Tisztelt Országgyűlés! Az építésügy, azaz az épített környezet és az építés ü gye – összehasonlítva más közigazgatási szakterületekkel – igen nagy terjedelmű és mélységű, valamint a leglényegesebb pontokon: tulajdon, egyéni és közösségi érdek korlátozása és fejlesztése és ezekbe való beavatkozás, foglalja magába mind az állampolgáro k, mind a különféle állami, önkormányzati és társadalmi szervek és intézmények viszonyában. Rendkívüli bonyolultságú a terület, amelyet szabályoznunk kell, épp ezért rendkívüli gondossággal kell eljárnunk a parlamenti döntéshozatal során, és rendkívüli gon dosságot igényel a szabályozás, hiszen állampolgárok százainak és ezreinek élet- és vagyonhasználatát fogja meghatározni a szabályozás. Ez a törvény a közigazgatás teljes átalakulására is figyelemmel kell hogy legyen, nem lehetet attól független, és nem le het független az építésügy kormányzati és önkormányzati struktúrájától sem. Nagyon sok olyan törvényt fogadott már el a tisztelt Ház, nagyon sok olyan akár kétharmados törvényes szabályozás van, amelyet a parlament elé való terjesztés során, a kormányzati előkészítés során figyelembe kellett vennünk, amelyet adottságként kellett kezeljünk, mert bár az építésügy és a műemlékvédelmi ügy – még egyszer szeretném hangsúlyozni – nagyon sok állampolgárt érint, nagyon sokrétű a szabályozás, ez a szabályozás mégsem lóghat a levegőben, mégis azokat az elfogadott törvényeket, amelyeket nem kérdőjelezett meg senki, ezeket adottságként kell kezelnünk. Ilyen az önkormányzatiság Magyarországon, ilyen a tulajdon védelmének és a tulajdon semlegességére vonatkozó szabályozás, és más egyéb olyan, törvényes, alkotmányos alapelvek, amelyeket az elmúlt rendszerváltoztatás óta fogadtak el a parlamentek és a kormányzatok.
