Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 19 (240. szám) - A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
235 Országgyűlés, lehetővé teszi, hogy az állampolgárok összességében közel 44,5 milliárd forint sorsáról maguk döntsenek, lehetővé te szi az adófizető polgárok számára, hogy adójuk egy százalékával maguk rendelkezzenek, maguk döntsék el, hogy milyen közérdekű, közhasznú tevékenységet támogatnak. Ez a törvényjavaslat lehetővé teszi a társadalmi szervezetek, az alapítványok, a helyi nonpro fit egyesületek, valamint az egyházak közérdekű, közhasznú tevékenységének a támogathatóságát, amennyiben erre vonatkozóan nyilatkoznak, és erre igényt tartanak. Az SZDSZ a múltban is és a jövőben is tá mogatni fog minden olyan javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy ezekben az ügyekben az állampolgárok ezen a módon is beleszólhassanak. Örömömet szeretném kifejezni, és egyben szeretném megköszönni ellenzéki képviselőtársaimnak is, hogy együttműködtek abban , hogy az SZDSZ által már '91ben hangoztatott javaslatot most, a mai nap folyamán az Országgyűlés elfogadhatta, törvénybe iktathatta. Köszönöm az együttműködésüket annak érdekében, hogy ezt az ígéretünket ezen a mai napon beválthattuk. Köszönöm figyelmüke t. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Pokorni Zoltán képviselő úrnak, aki a Fidesz szavazatát indokolja. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz) : Tisztelt Ház! A FideszMagyar Polgári Párt nem tudta elfogadni ezt a javaslatot, nemmel szavaztunk. Szeretném néhá ny pontban összefoglalni, hogy miért. A végül is kialakult javaslat összemossa, összekeveri a célt és az eszközt. Az eszköz, mely szerint az egy százalék adóját minden állampolgár szabadon nevezhesse meg, és utalhassa az általa feltüntetett célra, a Fidesz által is üdvösnek, kívánatosnak és támogatottnak mondható. Azonban az a cél, amit ez a törvény megfogalmaz, nem tiszta, nem egyértelmű. Legalábbis három dolog, három szféra keveredik ebben. Az egyik az a bizonyos nonprofit szektor, vagy civil szektor, ame lyet az előttem szóló képviselő asszony említett. A második azok a közintézmények, kulturális örökségünket képező intézmények, amelyeknek a működését nem az állampolgárok egy százalékával, hanem a parlament döntése alapján közpénzekből kell száz százalékba n garantálnunk és biztosítanunk. Illetve a harmadik, az egyházak, illetve az egyházak által fenntartott alapítványok és egyesületek. Ezt a hármat nem jó, nem helyes egy rendszerben finanszírozni, egy rendszerben kezelni. A Fidesz támogatott volna egy olyan javaslatot, amely csak a nonprofit szektor finanszírozására vonatkozóan szabja meg ezt az egy százalékot. A jövőben támogatni tudunk olyan javaslatot, amely átfogó módon az egyházak finanszírozását kezeli és rendezi. Nem tudunk azonban támogatni olyan jav aslatot, amelyik először ezt a periférikus kérdést kívánja rendezni, és csak később döntene az egyházak alapfinanszírozásáról. Elutasításunk fő oka ez volt. Az egyházak garanciát kértek arra nézve mind a miniszterelnöktől, mind pedig a vitában részt vevő p ártoktól: mi a garancia, hogy ez a bizonyos egy százalék nem csökkenti majd az egyházak alapműködését garantáló finanszírozási összegeket? Ez a garancia nem lehet semelyik politikus becsületszava sem. Ez a garancia egy megfordított tárgyalási sorrend lett volna: az, hogyha először vitatja meg ez a Ház az egyházak finanszírozásáról szóló törvényt, és csak utána következően vitatja meg az egy százalék átutalására vonatkozó törvényt. Megjegyzem, ez a garancia megillette volna a nonprofit szektor intézményeit, alapítványait is. Sajnálatos az, hogy nem először a nonprofit törvényről döntött a Ház, hanem erről a finanszírozásról. Ezek voltak azok az érvek, amelyek alapján nem tudtuk támogatni ezt a törvényt ilyen formában. Köszönöm a figyelmüket. (Taps jobbról.) E LNÖK (dr. Gál Zoltán) :
