Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 17 (239. szám) - A délszláv helyzet stabilizálása érdekében az SFOR-erők tevékenységének elősegítéséről és ebben a magyar műszaki kontingens részvételéről szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala • 29107 - A gyalogsági aknák betiltásának kezdeményezéséről szóló országgyűlési határozati javaslat zárószavazása - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat zárószavazása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
169 Ez az alkotmánykoncepció viszont a legfontosabb kérdésekben még a pártok egyetértését sem tartalmazza. Így például, nincs egyetértés: a piacgazdaság jellegét meghatározó fontos szociális kérdésekben, az államfő megválasztásának a módjában, az Országgyűlés egy- vagy kétkamarás jellegében, a népszavazás, azaz a közvetlen demokrácia szerepében, a közszolgálati médiumok pártatlanságának garanciái tekintetében, a gazdaságpolitikát a pénzügypolitikán keresztül meghatározó Nemzeti Bank tekintetében, az önkormányzati rendszer továbbfejlesztésében, és nincs egyetértés az új alkotmány és a megelőző ezeréves magyar állam- és alkotmányfejlődés viszonyának a megítélésében sem. Ismeretlen a kormányzó pártok álláspontja az alapvetően alkotmányos jelentőségű választójogi rendszer módosítása tekintetében is . Az alkotmánykoncepció tehát, a jelenlegi formájában kiérleletlen. Az új alkotmány megalkotásáról szóló pártközi politikai megállapodás úgy rendelkezik, hogy a pártok, idézem, "kifejezésre juttatják egyetértésüket abban, hogy az új alkotmányt a szükséges egyetértés kialakításához és a gondos jogalkotói munkához kívánatos idő biztosítása mellett kívánják mielőbb megalkotni". Az alkotmányelőkészítő bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat pedig úgy rendelkezik, hogy az új alkotmány k idolgozására vonatkozó különböző határidők, idézem, "ajánlás jellegűek és elmulasztásukhoz nem fűződik jogkövetkezmény". Mivel az alkotmánykoncepció maga is kimondja, hogy nincs alkotmányozási szükséghelyzet, semmi sem indokolja, hogy egy nem kellően kido lgozott alkotmánykoncepciót fogadjunk el, sőt, egy új alkotmány stabilitása és társadalmi elfogadottsága éppen azt igényli, hogy csak egy kellően kidolgozott alkotmánykoncepciót fogadjunk el. Megemlítem, hogy mivel sarkalatos elképzelései az előző alkotmá nykoncepcióban nem szerepeltek, az 1996. június 27ei szavazáson az MSZP sem fogadta el a koncepciót, és számos minisztere, köztük az igazságügyminiszter is ellene szavazott. Mindazonáltal nem kívánjuk megakadályozni az alkotmányozási folyamatot, erre sz avazataink sem lennének elegendőek, és az alkotmányelőkészítő bizottságban sem akadályoztuk meg a koncepció előterjesztését. Nem szavazatainkkal a jelenlegi kiérleletlen alkotmánykoncepcióról mondtunk véleményt. Mivel továbbá az alkotmány egy nemzet állam alkotásának évtizedekre szóló és legalapvetőbb dokumentuma, álláspontunk szerint a népfelség, illetve a népszuverenitás elve megköveteli, hogy az alkotmánykoncepció alapkérdéseiben a pártok közötti egyetértés (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a fels zólalási idő leteltét.) hiánya miatt is maga a magyar nép döntsön előzetes népszavazás útján. Köszönöm a figyelmet. (Taps a KDNP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Hack Péter képviselő úrnak, aki az SZDSZképviselőcsoportjá nak szavazatát indokolja. DR. HACK PÉTER (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az SZDSZképviselőcsoport egységesen igennel szavazott az alkotmánykoncepcióra, annak ellenére, hogy a júniusi módosítóindítványcsomagról történő szavazás óta lényeges, az ellenzék szempontjából felvetett lényeges kompromisszumos javaslatok kerültek bele a javaslatba, olyan javaslatok, amelyek elfogadásával az SZDSZ a kompromisszumok végső határáig ment el. A júniusi szavazás óta a mostani szövegbe jó pár módosító indítvány került be le, ezek közül kettő olyan volt, amelyet az MSZP, illetőleg kormánypártok támogattak, az összes többi módosító indítvány, ami bekerült a most elfogadott szövegbe, az ellenzék indítványára került be a szövegbe. Ezek után számunkra érthetetlen az, hogy a nég y ellenzéki párt közül három nem szavazta meg a koncepció szövegét. A kormánypártoknak 1994 nyara óta elegendő szavazatuk volt arra, hogyha pusztán itt a plénumon dől el az alkotmányozás sorsa, akkor ezt eldöntsék. Hatpárti megegyezés
