Országgyűlési napló - 1996. évi téli rendkívüli ülésszak
1996. december 16 (238. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KÁDÁR BÉLA (MDF):
16 áremelkedését, például a gyógyszerekét, ami csak januárban 13,5 százalékos lesz, akkor – véleményünk szerint – sem tartható a kormány '97es várakozása. A kormánynak tehát, véleményünk szerint, észre kellene venni, hogy nem a kormány ad ja meg az alapvető inflációs várakozás szintjét, hanem azok a vállalkozók és az a lakossági réteg, aki ehhez kalkulálja mind a kifizetését, mind pedig a jövedelmi várakozását. A kormánynak igazából tehát a lakosság várakozásaival kellene már számolnia, nem egy irreális és nem teljesíthető várakozásokhoz kellene a saját inflációs számításait igazítania. És itt – hadd jegyezzem meg – , ha kalkulálunk azzal a korábban sikeresnek vélt, az energiaszektorban végrehajtott privatizációval, aminek most az áremelés ré szét kénytelen a lakosság elviselni, akkor nagyon jól láthatjuk, hogy a 18 százalékos infláció jövőre nem tartható. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Akar László állam titkár úrnak. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azzal szeretném kezdeni, hogy a magyar gazdaság jelenleg már nagyon nagy mértékben – szerencsére – piacgazdaság az árak tekintetében is. A hatósági árak jelentőség e meglehetősen minimális a teljes inflációs folyamat alakulása szempontjából. (16.00) Ezért tehát azt gondolom, hogy valóban nem lehet önmagában a hatósági árak változásából a teljes inflációra, a teljes fogyasztás szerkezetére nézve következtetéseket levo nni. Nyilván ki lehet mindig ragadni példákat. Most én nem akarom azt mondani, hogy a kávé ára pedig csökken, de ezt is ki lehet nyilván ragadni. Végső soron a kérdés az, hogy összességében a folyamat hogyan alakul. Ennek egy komponense a hatósági árak vál tozása, más komponense, hogy mi történik a szabadárak tekintetében. A szabadárak tekintetében számtalan olyan tényező van, ami az inflációs folyamat mérséklődése irányába hat. Csak példaszerűen mondjam, a vámok csökkenése január ljétől, illetve a vámokhoz kapcsolódó egyéb pénzügyi terhek csökkenése, vámpótlék leépítése, az, hogy a bérköltség emelkedése kisebb lesz a következő évben, mint ebben az évben volt. Vagy akár az, hogy számos területen a fogyasztási adót úgy változtattuk, hogy nem tart lépést a 18 százalékkal, hanem annál kevesebbet fog elérni. Tehát én továbbra is úgy látom, és erről részletesen a költségvetés vitája kapcsán szó esett, hogy valóban ez a 18 százalék ez realitást tükröz, és ez pontosan összhangban van mindazokkal a lépésekkel, amelye ket itt most a hatósági árak területén jelenleg bejelentettek. Szeretném azt is mondani, hogy a független kutatóintézetek becslései is 1921 százalék között szóródnak, tehát ezek sem mutatnak valamilyen óriási különbséget a 18 százalékos kormányelőjelzésh ez képest, és vannak egyébként olyan külföldi nemzetközi intézmények, akik úgy gondolják, hogy a 18 alatt van tulajdonképpen a realitás. És végezetül hadd húzzam alá, hogy – ugye – március óta 20 százalékról beszélünk, mint év végi árindexről és lám már no vemberben 20,1 százaléknál van az index, december végén minden bizonnyal most már 20 százalék alá fog kerülni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Kádár Béla képviselő úrnak, a költségvetési bizottsá g elnökének. DR. KÁDÁR BÉLA (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Megtartoztattam volna magamat, ha nem került volna ez a kérdés ilyen széles kormányellenzéki panorámába. Így akkor államtitkár úrnak szeretném azt megjegyezni, hogy amikor a kormánytól fü ggetlen, pontosabban nem a kormány által fizetett közgazdászok és közgazdasági csoportok mindegyike megegyezik abban, hogy az infláció legalább 1921 százalékos, azaz 20 százalékos legyen, az nem 18 százalék. Hogy 18 százaléke, avagy 20
